Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

Ha egy épülethez hozzáépítenek, az bővítésnek számít. Üdülő esetén a bővítés minden esetben engedélyköteles. Akkor is építési engedélyt kell szerezni, ha csak egy tárolóval bővítenék az üdülőépületet. A bővítéshez a 312/2012 kormányrendelet szerinti építési engedélyezési dokumentációt kell elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a főépítész településképi véleményét. Ha a tároló az üdülőépülettel nem épül egybe és nem emberi tartózkodásra szolgál, akkor engedély nélkül építhető abban esetben, ha: ·         az épület mérete nem haladja meg a 100 m3 térfogatot, ·         a tető gerincmagassága nem magasabb 4,5 méternél vagy lapostetős épület esetén a homlokzat magassága legfeljebb 3,5 méter. Az OTÉK, a HÉSZ és a településképi rendelet előírásai szabályozzák, hogy a telken belül hova, mekkora és milyen épület helyezhető el. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (h

Az e-napló nélküli építkezéseknél is be kell tartani az összes kivitelezési szabályt. Az építkezést ilyenkor nem az e-naplóban, hanem laptopon, papír alapon kell dokumentálni. Az építésfelügyelet az e-napló nélküli kivitelezésen is tarthat helyszíni ellenőrzést, és kérheti a kivitelezés dokumentumait (pl. kiviteli tervet, teljesítménynyilatkozatokat stb.). Az egyszerű bejelentéses dokumentációnak kötelező része a gépész és a villamos műszaki leírás az építészeti mellé. A kiviteli szabályok szerint, ha van szakági kiviteli terv, akkor szakági FMV nyilatkozatra is szükség lesz. Ha egyszerű bejelentéses bővítésnél minimális mértékű vagy egyáltalán nincs is gépész és villamos munka, akkor nem kérik a szakági FMV nyilatkozatokat. Ebben az esetben elég lesz a gépész tervező/ elektromos tervező nyilatkozata is. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére lesz

A 312/2012. kormányrendelet 1. melléklet 1. és 1a. pontja szerint egy épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, valamint a meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése nem építési engedély köteles/ egyszerű bejelentéses tevékenység. A jogszabályok szerint az üres padlástér átalakításával, felújításával, korszerűsítésével jön létre a háznak az a része, amit tetőtérnek hívunk. Ha a meglévő padlástérből úgy alakítják ki a lakhatásra alkalmas tetőteret, hogy közben nem történik térfogatnövelés, akkor nem kell az átalakításhoz sem építési engedély, sem egyszerű bejelntés. Az épület olyan mértékű átalakítása során, amikor az épület térfogata növekszik, már bővítésnek minősül (OTÉK 253/1997. kr. 1. melléklet 17.pont). Az épület bővítése viszont már engedélyköteles tevékenység, a lakóház bővítése pedig egyszerű bejelentéses. 2019. március 15-től számos könnyítés lépett életbe a tetőterek utólagos beépítésével kapcsolatban (ÉTV.:1997.évi LXXVIII.tv.

  Az Építéshatóság 2024-es ellenőrzési tervének az elkészítésére megjelent egy miniszteri rendelet, melyben leírják milyen kivitelezéseket fognak idén megvizsgálni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium által kiadott utasítás szerint a hatóság idén főleg két területet fog vizsgálni: az egyszerű bejelentés alapján megkezdett lakóépületeket a bruttó 5 ezer nm alapterületet meghaladó építmények kivitelezéseket Az ellenőrzések során főleg a lentebb felsoroltakat fogják górcső alá venni: kivitelezői jogosultságokat. ellenőrzik a kamarai nyilvántartási számot, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr jogosultságát az egyedi, helyszínen gyártott, bontott, hagyományos vagy természetes építési termékek beépíthetőségére vonatkozó előírások betartását az építési napló bejegyzéseit, különösen a munkaterület átadás-átvételére az eltakarásra kerülő szerkezetekre vonatkozó bejegyzéseket távoli eléréssel. A hatóságnak munkatervet kel

  Építéshatósági szempontból az ingatlan rendeltetésmódosításával nem jön létre új ingatlan. Ezért a már korábban használatbavételi engedélyt kapott, de a később átminősített ingatlannak nem kell sem a költségoptimalizált, sem a közel nulla energetikai követelményeknek megfelelnie. Az ingatlan eladáskor, viszont már a tulajdonosnak energetikai tanúsítványt kell készíttetni az új energetikai szabályok miatt – ami 5 évig érvényes. Az eladónak az energetikai tanúsítványt az adásvételi szerződésig be kell mutatnia a vevő részére eredetiben vagy másolatban, valamint a birtokba adás napjáig át is kell adnia az új tulajdonosnak. Adózási szempontból, az áfa rendszerében új ingatlannak számít a rendeltetésmódosítással átminősített ingatlan, ez azt jelenti, hogy értékesíthető 5% áfával. Ehhez szükség lesz az önkormányzat által kiállított hatósági bizonyítványra, melyet külön eljárásban kell kérvényezni. Az 5% áfás értékesítés a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 éven belül lehet

  A jótállás azt jelenti, hogy ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba merül fel azt vagy ki kell javítani vagy cserélni. Az új építésű házaknál mindig legyen karbantartási útmutató. A következő pontokat kell tartalmaznia: az épület és a beépített anyagok műszaki leírása az épület, a burkolatok, a gépészeti, az elektromos és egyéb termékek használatával, karbantartásával kapcsolatos információk a jótállással és szavatossággal kapcsolatos tájékoztatás. Fontos hogy a kivitelezési szerződésbe is rögzítve legyen, hogy a karbantartási útmutató be nem tartása miatti hibák a jótállás elvesztésével járnak. A jótállás során fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mikor nem érvényes s jótállás: a karbantartás elmulasztása és a nem rendeltetésszerű használat miatti hibákat, pl. azokat, amiket a szellőztetés elmaradása vagy fűtés elzárása miatti penészedés vagy a nem megfelelő fűtés miatti fagyás okoz, emellett az eresz, szennyvíz, lefolyó dugulása és a ne