Ugrás a fő tartalomra

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

 


Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?




   Kettő különböző garanciatípust különböztetünk meg: a szavatosságot és a jótállást. A szavatosság az, amikor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba, amiért felelőssé teszi a kivitelezőt, már az átadáskor is létezett. Ezzel szemben a jótállás a megadott időn belül teljes felelősségvállalást követel a kivitelezőtől – ebben az esetben a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy átadáskor a termék hibátlan volt.

  Szavatosságot minden termékre és szolgáltatásra vállalni kell, így az építkezési munkákra is. Ha a szerződést egy vállalkozással kötöttük, akkor az 1 év, ha magánszeméllyel, akkor 2 év, de ha a szolgáltatás ingatlan építésére vonatkozott, akkor 5 évet kell vállalni.

A jótállás ritkább – csak lakások építése esetén kell a kivitelezőnek kötelező jótállást vállalnia. A lakások jótállási feltételeit a 181/2003 kormányrendelet tartalmazza.

A kötelező jótállási idő nem egységes, hanem épületszerkezetenként eltérő:

az alapozásra, teherhordó szerkezetekre, födémre 10 évet kell vállalni

a válaszfalak, gépészet, vízszigetelés stb. 5 év

festés, vakolat, lefolyók stb. 3 éves jótállással jár.

A jótállás kezdete az az időpont, amikor a megrendelő átveszi az ingatlant a kivitelezőtől. A jótállás az épület közös helyiségeire is vonatkozik.

A jótállásról viszont jótállási jegyet kell kiállítani. Ezt a műszaki átadás – átvétel során kell átadnunk. Többlakásos épület esetén minden lakásról külön jótállási jegyet kell adnunk. A jótállási jegy kiállítása kötelező – ha nincs, akkor fogyasztóvédelem büntetést szab ki – hiány viszont nem befolyásolja a jótállási kötelezettséget. Ha a jótállási időn belül a lakás gazdát cserél, ilyenkor az új tulajdonos lesz a jótállás további jogosultja.

Jótállás vonatkozik még a karbantartási és javítási szolgáltatásokra is. Az ilyen munkákra akkor vonatkozik a jótállás, ha a munka értéke áfával és anyagköltséggel együtt meghaladja a 20 ezer forintot. Javításra a kötelező jótállás 6 hónap. Ez a kötelezettség a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésekre érvényes. Azaz ha vállalkozásként rendelték meg a szolgáltatást, arra nem érvényes a jótállás.

   Itt is igaz az, hogy kötelező kiállítani a jótállási jegyet, de a megrendelő akkor is élhet a jótállással, ha nem kapta meg. Ilyen esetben a megrendelőnek elég a munkáról kapottszámlát, nyugtát bemutatnia. Ha jótállási igény van, arról jegyzőkönyvet kell felvenni.



Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2022.07.

kép: www.pixabay.com


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

  Ha egy egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház, de két külön generálkivitelező építi a lakásokat, ebben az esetben is csak egy építési naplót lehet nyitni, kettő főnaplóval, mivel csak egy ÉTDR irat azonosító áll rendelkezésre. Bonyolítja a helyzetet, ha a lakásokat két külön építtető építi, banki hitelből épül az ikerház, vagy csak az épület egyik fele lesz hitelből, a másik fele nem. Ezekben az esetekben probléma lehet, ha csak egy közös e-napló van. Akkor is gond az egy e-napló, ha valamely építtető az 5% áfát szeretné igénybe venni, mivel az egynél több főnapló első ránézésre nem generálkivitelezést jelent, hanem több fővállalkozó kivitelezővel történő kivitelezést. Az ikerház tulajdonképpen kétlakásos társasházat jelent. Ha esélyes a több építtetős verzió, akkor érdemes nem egy egyszerű bejelentést tenni, hanem annyit, ahány lakás lesz. Ebben az esetben lesz két külön e-napló, ahol az építtetők saját igényeiknek megfelelően vezethetik az építkezést. Tanácsos a t

Miért érdemes segítséget kérni az építési napló vezetéséhez? (ne csak a bírság megúszása legyen a cél)

     Az e-napló bonyolult, nehezen áttekinthető, ezerféle jogosultság van benne. Miért is fontos a pontos kitöltése? Mire számíthatunk az építésfelügyelettől, ha a kitöltést félvállról vesszük?    A teljesség igénye nélkül: az építtető helyezi készenlétbe és nyitja meg az e-naplót, neki kell feltölteni a szerződéseket és kiosztani a jogosultságokat. A fővállalkozók osztják ki az alvállalkozói szerepeket, adják és veszik vissza a munkaterületet, valamint napi bejegyzéseket készítenek a munkáról. A felelős műszaki vezető pedig többek között kiállítja az fmv nyilatkozatot. Pontos, hiánytalan naplónyitáshoz és naplóvezetéshez célszerű segítséget kérni, amit utána ajánlott a legrészletesebben vezetni, és ha megoldható érdemes az adott munkát érintő szállítólevelet, számlát is csatolni a napi bejegyzéshez. A napi rendes munkán felül, minden rendkívüli eseményt fontos rögzíteni - pl. „egész napos áramszünet volt, így nem tudtuk a gépeket használni“. Az e-napló pontos vezetése a hibás telj

Kell új enaplót nyitni, ha az építtető személyében változás történik?

  Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással kell elintézni. Ha viszont csak az építtető neve változott, ilyenkor nem szükséges jogutódlást kérni és új enaplót sem kell nyitni. Az enapló felületén lehetőség van módosítani az építtető nevét. Fontos tudni, hogy az enapló alapadatok közül utólag csak az építtető adatai módosíthatók, a többi adat nem. Az építtető nevének a módosítását csak az tudja megtenni, aki az enaplót készenlétbe helyezte: az építtető saját maga vagy a meghatalmazottja (pédául a tervező vagy műszaki ellenőr). Az építtető névváltoztatásakor, ha a ház hitelből épül, akkor érdemes a hitelt folyósító bankkal is egyeztetni, hogy hol szeretnék az építtető nevének a változását látni. Pontosítani kell, hogy elég-e az enapló alapadataiban dokumentálni a változást, vagy kérnek pluszban egy eseti bejegyzést az enaplóban, esetleg szükség van az egyszerű bejelentés/ építési engedély jogutódlását elintézni. H a elakad a jogszabályi előí