Ugrás a fő tartalomra

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

 


Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?




   Kettő különböző garanciatípust különböztetünk meg: a szavatosságot és a jótállást. A szavatosság az, amikor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba, amiért felelőssé teszi a kivitelezőt, már az átadáskor is létezett. Ezzel szemben a jótállás a megadott időn belül teljes felelősségvállalást követel a kivitelezőtől – ebben az esetben a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy átadáskor a termék hibátlan volt.

  Szavatosságot minden termékre és szolgáltatásra vállalni kell, így az építkezési munkákra is. Ha a szerződést egy vállalkozással kötöttük, akkor az 1 év, ha magánszeméllyel, akkor 2 év, de ha a szolgáltatás ingatlan építésére vonatkozott, akkor 5 évet kell vállalni.

A jótállás ritkább – csak lakások építése esetén kell a kivitelezőnek kötelező jótállást vállalnia. A lakások jótállási feltételeit a 181/2003 kormányrendelet tartalmazza.

A kötelező jótállási idő nem egységes, hanem épületszerkezetenként eltérő:

az alapozásra, teherhordó szerkezetekre, födémre 10 évet kell vállalni

a válaszfalak, gépészet, vízszigetelés stb. 5 év

festés, vakolat, lefolyók stb. 3 éves jótállással jár.

A jótállás kezdete az az időpont, amikor a megrendelő átveszi az ingatlant a kivitelezőtől. A jótállás az épület közös helyiségeire is vonatkozik.

A jótállásról viszont jótállási jegyet kell kiállítani. Ezt a műszaki átadás – átvétel során kell átadnunk. Többlakásos épület esetén minden lakásról külön jótállási jegyet kell adnunk. A jótállási jegy kiállítása kötelező – ha nincs, akkor fogyasztóvédelem büntetést szab ki – hiány viszont nem befolyásolja a jótállási kötelezettséget. Ha a jótállási időn belül a lakás gazdát cserél, ilyenkor az új tulajdonos lesz a jótállás további jogosultja.

Jótállás vonatkozik még a karbantartási és javítási szolgáltatásokra is. Az ilyen munkákra akkor vonatkozik a jótállás, ha a munka értéke áfával és anyagköltséggel együtt meghaladja a 20 ezer forintot. Javításra a kötelező jótállás 6 hónap. Ez a kötelezettség a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésekre érvényes. Azaz ha vállalkozásként rendelték meg a szolgáltatást, arra nem érvényes a jótállás.

   Itt is igaz az, hogy kötelező kiállítani a jótállási jegyet, de a megrendelő akkor is élhet a jótállással, ha nem kapta meg. Ilyen esetben a megrendelőnek elég a munkáról kapottszámlát, nyugtát bemutatnia. Ha jótállási igény van, arról jegyzőkönyvet kell felvenni.



Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2022.07.

kép: www.pixabay.com


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...