Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Eredetileg 2021. január elsejétől, legutóbbi hosszabbítás szerint 2022. július elsejétől kellett volna életbe lépnie a közel nullás energetikai követelményeknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen épület kiemelkedően hatékony, a működtetéséhez nagyon kevés energia kell, és annak egy részét is megújuló forrásból kell biztosítani. Ennek az energetikai szintnek a biztosítása azonban drága, jóval többe kerül, mint a korábbi elvárások teljesítése. Elvileg 2021 eleje óta nem lehetne olyan házat használatba venni, ami nem ezen a követelmények alapján épült fel. A közel nullás követelmények érvényesítésének határidejét 2024. július elsejére módosították. F orrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2022.09 – 315/2022 kormányrendelet kép: www.pixabay.com

  Amikor egy családi ház építésénél megváltozik az építtető, azt le kell papírozni. Cég, és természetes személy esetén is jogutódlást, a szerződések és e-napló átírását kell intézni – mégha „csak” névváltozás történt is. Ha engedély/ egyszer bejelentés alapján történik a kivitelezés a jogutódlást egyszerűen el lehet intézni az ÉTDR-ben. Az e-napló és a kivitelezési szerződés aktualizálása ugyancsak szükséges. Forrás: kép: www.pixabay.com

  A műszaki ellenőr és az építtető között – megbízási szerződés alapján – polgári jogviszony jön létre, a Ptk. határozza meg a felelősségi kérdéseket. Felelőssége a megbízási feladatok szakszerű és gondos ellátása. A műszaki ellenőr az építtető szeme, helyszíni képviselője. A kivitelezés esetében a megrendelőket laikusnak kell tekinteni, a vállalkozót pedig szakértő, hozzáértő szereplőnek. Ez a felelősség kérdését is befolyásolja. Nézzünk egy-két példát: az építtető legfontosabb felelőssége, hogy neki kell biztosítani a kiviteli tervet . De ha a kivitelező enélkül elvállalja a munkát, akkor ennek a jogi és műszaki kockázata is őt terheli. Ugyanígy a kivitelező a felelős, ha teljesíti a megrendelő célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítását. A kivitelező – és a tervező – is felel a tervhibákért , mert a Ptk. alapján köteles a tervdokumentációt megvizsgálni és figyelmeztetni a megrendelőt a hibákra, hiányosságokra. A műszaki ellenőr jelen

     Azt a kérdést, hogy mely tevékenységek számítanak jogszerűtlennek, illetve szakszerűtlennek, azaz, hogy mely épületek esetében van szükség fennmaradási engedély kiváltására, azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szabályozza. Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedély vagy tudomásulvétel nélkül, az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére; illetve, ha egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül,

  Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben az épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos kérelmére az építésügyi hatóság engedélyt adhat az épület fennmaradására. Fontos megjegyezni tehát, hogy az építési engedély nélkül vagy az engedély tartalmától eltérő módon történő építkezéssel elkészült épület csakis fennmaradási engedély birtokában használható. Az ilyen engedéllyel nem rendelkező épület jogilag nem is létezik, így az ingatlan-nyilvántartásba nem is jegyezhető be, ami jelentősen csökkentheti az ingatlan értékét. Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető , illetve, ha az építtető személye nem ismert, akkor a tulajdonos terjeszthet

 A geodéta földmérőt jelent, feltérképezi az építési területet digitális eszközök segítségével, a telek építési adottságait nézi és a telekhatár méréseket elvégzi.    Miben tud segíteni ?  1. Ingatlan vásárlásakor A telekhatárok ellenőrzése, hogy valóban a tulajdoni lapban foglaltak szerint helyezkednek el. 2. Építkezést megelőző földméréskor Tervezési alaptérképet készít, mely segíthet, hogy az építendő ház a legmegfelelőbb helyen legyen, jogi és lakhatási szempontból is. A dokumentum segíti az építész, úttervező, közműtervező és a kertépítők munkáját is. 3. A kivitelezés előtt Az épület falait és alapját kitűzi, melyet az Önkormányzat akár meg is tekinthet a helyszínen. 4. Építkezés befejezésekor Épületfeltüntetési vázrajzot készít. Ez az egyik dokumentum, ami majd bekerül a földhivatalnál jegyzett adatok közé a Használatbavételi engedély elnyerése után. 5. Épületek bontásakor 6. Telekmegosztás esetén Segítségünkre van ha egy adott telek részt kettő vagy akár több egységre

  A felújítások, átalakítások többségéhez ma már nem kell az építési hatóságok engedélye. Ide tartozik az, ha hőszigeteljük a házat, arrébb rakunk pár válaszfalat, de még az is, hogy ha szerkezetig visszabontunk egy épületet. A lényeg, hogy ugyanakkora maradjon az épület. Ha picit is növeljük a hasznos alapterületet, az már nem felújítás/átalakítás, hanem bővítés. A bővítéshez családi ház esetében egyszerű bejelentés kell, egyéb épületek esetében pedig építési engedély. A felújítás egyik speciális esete a helyreállítás, amikor az épület egy részét el kell bontani, ahhoz, hogy az később biztonságosan használható legyen. A helyreállítás mindig csak az épület egy részére vonatkozik sosem az egész épületre. S bár engedély nem kell, nem árt, ha kiviteli tervek készülnek. Bizonyos műszaki paraméterek felett pedig nem csak erősen ajánlott, hanem kötelező is a kiviteli terv és az e-napló vezetése is. Más a helyzet, ha az alapig elbontjuk a házat, vagy csak a tűzfalat hagyjuk meg. Az ilyen m

Az építőiparban rendszeresen szűnnek meg jogutód nélkül olyan cégek, amiknek még lenne jótállási kötelezettségük. A kivitelezőnek, ha lakást épít, akkor szerkezettől függően 3-5-10 éves kötelező jótállást kell biztosítania a munka után. A cégtörvény szerint a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek teljesítésére a végelszámolónak meg kell bíznia egy harmadik felet. Neki át kell adnia a cég pénzéből egy olyan tartalékösszeget, ami fedezetül szolgál a későbbi igények kielégítésére. A megbízást a Cégközlönyben meg kell hirdetni. A tartalék átadásának kihirdetésétől számított 30 napon belül lehet egyébként kifogást benyújtani. Ha ezt a lakók elmulasztják, akkor később még fordulhatnak a bírósághoz is, s perelhetik a végelszámolót a megfelelő tartalék biztosításának elmulasztása miatt. Végső soron a bíróság azt is megítélheti, hogy a végelszámolónak kell a jótállási kötelezettséget teljesíteni, annak költségét kifizetni. Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2022.