Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?    Kettő különböző garanciatípust különböztetünk meg: a szavatosságot és a jótállást. A szavatosság az, amikor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba, amiért felelőssé teszi a kivitelezőt, már az átadáskor is létezett. Ezzel szemben a jótállás a megadott időn belül teljes felelősségvállalást követel a kivitelezőtől – ebben az esetben a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy átadáskor a termék hibátlan volt.   Szavatosságot minden termékre és szolgáltatásra vállalni kell, így az építkezési munkákra is. Ha a szerződést egy vállalkozással kötöttük, akkor az 1 év, ha magánszeméllyel, akkor 2 év, de ha a szolgáltatás ingatlan építésére vonatkozott, akkor 5 évet kell vállalni. A jótállás ritkább – csak lakások építése esetén kell a kivitelezőnek kötelező jótállást vállalnia. A lakások jótállási feltételeit a 181/2003 kormányrendelet tartalmazza. A kötelező jótállási idő nem egységes, hanem épületszerkezetenként eltérő: • az alapo

  Természetesen mindig van arra lehetőség, hogy a két fél megszüntesse a közöttük fennálló szerződést. Egy szerződés felbontására két lehetőségünk van: elállás felmondás. Elállásról j ellemzően, akkor beszélhetünk, ha még nem történt semmi a teljesítés érdekében. Kötöttek egy szerződést, de az egyik fél meggondolta magát. Elállás esetén a szerződést megszüntetjük, s visszaáll minden a szerződés előtti állapotra. Ezt jellemzően csak a kivitelezés megkezdése előtt lehet megtenni. A másik megoldás a szerződés felmondása . Ha történt már valamilyen teljesítés, akkor a feleknek a felmondás idején fennálló helyzet alapján kell számolniuk egymással. Építőipari munkáknál kötelező az írásos szerződés. A szerződés szabályozhatja, hogy: felek meddig mondhatják fel a szerződéstől mik a felmondás feltételei köteles-e bármelyik fél felmondás esetén kötbért vagy kártérítést fizetni? Ha nincs megállapodás ebben a kérdésben, akkor az általános szabályoka

  Műszaki ellenőrt azoknál az e-naplós építkezéseknél kell megbízni, ahol: kivitelezést több fővállalkozó végzi, közbeszerzéses a beruházás (törvényben meghatározott bizonyos értékhatár felett) nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás esetén. Családi ház esetében, akkor kell műszaki ellenőr, ha nem generállal építtetünk, hanem külön-külön szakik végzik a munkákat. Miben segíthet a műszaki ellenőr az építtető terveinek megvalósulásában: 1.) Az építkezés előkészítésénél: Segíthet a tervezőkkel való kommunikációban. Leellenőrzi a terveket, hogy a kívánt építési folyamat egészét lefedi-e. Segíthet az engedélyek beszerzésénél. Segíthet a kivitelező kiválasztásában, egységes műszaki tartalmat állíthat össze. Segíthet a szerződés összeállításában. 2.) Kivitelezésnél: Ellenőrzi a kitűzés helyességét, a talajmechanika szerinti alapsík beállításokat. Megállapodás szerint ellenőrzi az építkezés

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. 07. 29-én rádióinterjúban bejelentette, hogy a kormány az újépítésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos általános forgalmi adót feltételek nélkül, 2023-tól további két évre meghosszabbítja. Az eddigi szabályok értelmében 2022. december 31-ig élhettek a fejlesztők, építtetők az 5%-os áfával: ha eddig az időpontig megszerzik az építési engedélyeket vagy megtörténik az egyszerű bejelentés, akkor további 4 évük van az építkezésre. Majd az újabb határidő 2026 vége, amikor be is kell fejezni az új lakóingatlanokat, hogy élhessenek a kedvezményes adózás lehetőségével. Ez a módosítás kedvezően hat a családok otthonteremtési lehetőségére, valamint az építőipar helyzetére. Forrás: szöveg: http://www.portfolio.hu kép: www.pixabay.com

  Az Üvegkapu nevet kapta a 2022. január 1-jén élesedett rendelet, mely az építőipar működésének javítását és átláthatóságának növelését célozza. Beruházók, generálkivitelezők számára számos kérdést vet fel az új szabályozás: mi is pontosan az az Üvegkapu rendszer? Mikor kell regisztrálni? Kinek a felelőssége az Üvegkapu használata? Milyen kötelezettségeknek kell egyáltalán eleget tenni? A kormányrendelet alapján az Üvegkapu használata kötelező a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, legalább 700 millió Ft becsült értékű építési beruházás kivitelezése során. Ennek értelmében a 2022. január 1-ét követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek naprakészen nyilván kell tartaniuk az építési területre be lépők ki- és belépési adatait. Ezen adatok rögzítése kizárólag beléptetőrendszer használatával történhet. A z építési beruházás Üvegkapuban történő regisztrációjára az e-építési napló készenlétbe helyezésével kerül

  Nem lehet egy eljárásban elintézni az engedély nélkül épült rész fennmaradását és a  rendeltetésmódosítást !   A fennmaradási engedélyezéssel a kormányhivatalokban található  építési hatóság foglalkozik, a rendeltetésmódosítással pedig a helyi önkormányzat. Tehát két  külön hatóság. A rendeltetésmódosításról  még azt is jó tudni, hogy csak olyan épületre lehet  kérni, aminek már van használatbavételi engedélye/ hatósági bizonyítványa. Először tehát fennmaradási és használatbavételi engedélyt kell kérni a melléképületre az  építési hatóságtól. A 10 évnél régebbi épületeknél ( ÉMO – Építésügyi Monitoring Rendszer  ellenőrzi az építés évét ) a fennmaradási engedély mellé nem jár bírság, és akkor sem bontják  le, ha az épület nem felel meg az építési szabályoknak. Ha megvan a fennmaradási engedély, jöhet a melléképület rendeltetésmódosítása a helyi önkormányzatnál.   Fontos még utána járni, hogy az engedély nélkül épült melléképület megfelel-e a lakóépületre vonatkozó szabályoknak. Ugyan