Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

     Az e-napló bonyolult, nehezen áttekinthető, ezerféle jogosultság van benne. Miért is fontos a pontos kitöltése? Mire számíthatunk az építésfelügyelettől, ha a kitöltést félvállról vesszük?    A teljesség igénye nélkül: az építtető helyezi készenlétbe és nyitja meg az e-naplót, neki kell feltölteni a szerződéseket és kiosztani a jogosultságokat. A fővállalkozók osztják ki az alvállalkozói szerepeket, adják és veszik vissza a munkaterületet, valamint napi bejegyzéseket készítenek a munkáról. A felelős műszaki vezető pedig többek között kiállítja az fmv nyilatkozatot. Pontos, hiánytalan naplónyitáshoz és naplóvezetéshez célszerű segítséget kérni, amit utána ajánlott a legrészletesebben vezetni, és ha megoldható érdemes az adott munkát érintő szállítólevelet, számlát is csatolni a napi bejegyzéshez. A napi rendes munkán felül, minden rendkívüli eseményt fontos rögzíteni - pl. „egész napos áramszünet volt, így nem tudtuk a gépeket használni“. Az e-napló pontos vezetése a hibás telj

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza, hogy mikor van szükség kiviteli tervre. Kiviteli tervdokumentáció elkészítése szükséges az alábbi esetekben: több mint 300 m 2 az összes szintterület, három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés), 1000 m 3 -t meghaladja a bruttó térfogat, 7,5 m-es építménymagasság és ha van 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), illetve előregyártott födémszerkezet esetén legfeljebb 6,6 m-es falköz, oszlopköz felett. Akkor is érdemes azonban elkészíttetni a kiviteli tervet , ha a fenti feltételek a saját házunkra nem érvényesek. A kiviteli terv gyakorlatilag kiegészíti, összegzi az építési tervet, és megléte számos előnnyel jár: A kivitelező vállalkozót hozzásegíti az építészeti tervek könnyebb értelmezéséhez, a bonyolultabb szerkezetek megvalósításához, a beszerzendő anyagok kiválasztásához. A szük

  Az építési szabályok nem tesznek különbséget a beépített építési termékek között, vagyis az építési termékek beépíthetőségét mindig igazolni kell. Ezt kettő módon lehet és kell megtenni: az építési termék teljesítménynyilatkozatával, vagy a felelős műszaki vezető igazolja az adott építési termék beépíthetőségét. A teljesítménynyilatkozatokat az e-naplóba kell feltölteni. Egy családi ház felújítása esetében csak akkor kötelező az e-napló, ha olyan komoly felújításról van szó, amihez kivitelezési tervek készültek (191/2009.kr.). Például főfalakat bontanak, nagyobb ablakokat raknak be, esetleg lépcső nyílást vágnak a födémbe. Ha nincsenek tervek, akkor az önkéntes naplóvezetés jöhet szóba. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.   Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2023.07., 275/2013 kr.                          

       I dén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Júniusban fogadták el, de 2024 januárjában lép életbe a vízgazdálkodásról szóló törvény legutóbbi módosítása. (A kutak regisztrálását uniós irányelv írja el Magyarország számára is)    A kútfúrásokat a 70-s évek óta be kellett jelenteni, hogy tisztában legyenek a vízkivétel nagyságrendjével, de ez sok esetben elmaradt. 2016-ban elfogadott törvény alapján bejelentéshez van kötve a kutak létesítése. A meglévő, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2 évet adtak (2018) – ehhez be kellett volna szerezni az engedélyeket, el kellett volna készíttetni utólag a létesítéshez szükséges terveket, ami így nagyon sokba került visszamenőleg. A jogszerűség rendezésére 2020. december 31. lett az újabb határidő, melyet újabb 3 évvel kitoltak (2023. december 31.). Többször is próbálkoztak a mezőgazdasági célú és a háztartási célú kutak összeírásával, de a százezres nagyságr

  Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építéséhez, elhelyezéséhez. Ilyen például a polikarbonát előtető vagy a pergola, hiszen egyik sem zárt fedés, nincs oldalfalakkal körülzárva, így nyugodtan építhető engedély nélkül. Viszont ha nem kell engedély, az építési szabályokat akkor is be kell tartani. A helyi építési szabályzatban vagy a településképi rendeletben lehetnek kikötések az előtetőkkel kapcsolatban is, például, hogy nem építhető az előkerti garázs elé plusz előtetőn vagy településképi bejelentést kell tenni a kivitelezés megkezdése előtt. Ezek a szabályok településenként eltérnek, ezért bizonytalanság esetén a helyi önkormányzat építészéhez érdemes fordulni. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Fo

A Falusi CSOK a családi otthonteremtési kedvezmény egy speciális típusa, ami a tanyák, valamint bizonyos kistelepüléseken lakások és házak vásárlásához, felújításához és korszerűsítéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. Fontos, hogy a falusi CSOK összegének fele fordítható csak az adott ingatlan megvásárlására, míg a fennmaradó részt korszerűsítésre és/vagy bővítésre kell költeni. A „normál” CSOK-hoz képest különbség, hogy akár lakhatatlan állapotú ingatlanra is igényelhető, ám az feltétel, hogy a korszerűsítést és/vagy bővítést követően a ház vagy lakás komfortos és lakható legyen. Megjelent a CSOK jövő évi módosításáról szóló kormányrendelet, így már tudhatjuk, milyen lesz a Falusi CSOK 2024-től. A változás főbb elemei a következők lesznek: 2024. január 1-től a CSOK nem lesz elérhető a városokban (5 ezer fő feletti lakosszámú), csak a falvakban lehet igényelni. Falun az eddigi szabályok maradnak érvényben, de nő a támogatás összege az 5 e