Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  2013-ban hozták meg az európai uniós jogharmonizáció miatt a 275/2013- as kormányrendeletet az építési anyagok betervezhetőségéről és beépíthetőségéről. Ennek a rendeletnek az a célja, ha a tervező nem jó anyagot tervezett be, vagy nem készítette el elég pontosan a tervet, nem adta meg elég pontosan az anyagokat vagy a teljesítményszinteket, akkor őt vonják felelősségre, ha pedig a kivitelező nem azt az anyagot építette be, amit a tervező betervezett, akkor viszont őt veszik elő. Korábban évtizedeken keresztül az volt az aranyszabály, hogy „ ugyanolyan jót vagy jobbat” be lehet építeni. Kivitelezőként az építési termékek teljesítménynyilatkozatát fel kel tölteni az e-naplóba. Ha pedig saját részre építtet a megrendelő, akkor pedig ezeket a dokumentumokat be kell tudni mutatni egy ellenőrzés során. H ogyan lehet akkor változtatni a betervezett anyagokon, helyettesíteni egy másik építési termékkel és lepapírozni, hogy senkit ne büntessenek meg? Az építész f

  Ma már nem kell bontási engedély a különálló, műemlék oltalom alá nem eső épületek elbontásához. Viszont kiviteli tervre szükség van, ha: az épület 500 m3 -nél nagyobb, vagy a homlokzatmagassága meghaladja az 5 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja a 1,5 métert. A kiviteli tervre vonatkozó követelményeket általánosan a 191/2009. kormányrendelet 22.§ (3) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg, emellett a Magyar Építész Kamara szabályzata mérvadó (a kiviteli tervek tartalmi elemei és formai követelményei című szabályzat). A kiviteli tervnek is olyan részletességűnek kell lennie, hogy az épület bontása szakszerűen és biztonságosan elvégezhető legyen. Például az elvégzendő bontási feladatokat kivitelezési sorrendben, fázisonként kell szerepeltetni. A bontási kiviteli tervnek része: a bontási (és felmérési) műszaki terv a statikai munkarész az egyesített közmű terv ( az egyes közművekről

  Nehéz tartani a szerződésben vállalt határidőket a kivitelezőnek, ha késve kapja meg a munkaterületet. Mi a teendő, hogy a kötbér ne a részére legyen felszámolva? A legfontosabb, hogy legyen írásos szerződés, melyben érdemes rögzíteni, hogy a munkaterület átadása az építtető feladata. A Polgári törvénykönyv szerint, ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, akkor a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban átadni. A legtöbb kivitelezési szerződés tartalmazza a munkaterület átadásának a határidejét, és azt is, hogy ha csúszik, akkor a kivitelező határideje ezzel az idővel meghosszabbodik. Azt is érdemes beleírni a szerződésbe, hogy a vállalkozónak mennyi csúszás fér bele, hogy rugalmasan átszervezhesse a többi munkáját. Például kerülhet ez is a szerződésbe: „Amennyiben a munkaterület átadásával a Megrendelő x napot meghaladó késedelembe esik, a Vállalkozó a Megrendelővel új időpontot egyeztet. Amennyiben nem tudnak m

Ha egy épülethez hozzáépítenek, az bővítésnek számít. Üdülő esetén a bővítés minden esetben engedélyköteles. Akkor is építési engedélyt kell szerezni, ha csak egy tárolóval bővítenék az üdülőépületet. A bővítéshez a 312/2012 kormányrendelet szerinti építési engedélyezési dokumentációt kell elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a főépítész településképi véleményét. Ha a tároló az üdülőépülettel nem épül egybe és nem emberi tartózkodásra szolgál, akkor engedély nélkül építhető abban esetben, ha: ·         az épület mérete nem haladja meg a 100 m3 térfogatot, ·         a tető gerincmagassága nem magasabb 4,5 méternél vagy lapostetős épület esetén a homlokzat magassága legfeljebb 3,5 méter. Az OTÉK, a HÉSZ és a településképi rendelet előírásai szabályozzák, hogy a telken belül hova, mekkora és milyen épület helyezhető el. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (h

Az e-napló nélküli építkezéseknél is be kell tartani az összes kivitelezési szabályt. Az építkezést ilyenkor nem az e-naplóban, hanem laptopon, papír alapon kell dokumentálni. Az építésfelügyelet az e-napló nélküli kivitelezésen is tarthat helyszíni ellenőrzést, és kérheti a kivitelezés dokumentumait (pl. kiviteli tervet, teljesítménynyilatkozatokat stb.). Az egyszerű bejelentéses dokumentációnak kötelező része a gépész és a villamos műszaki leírás az építészeti mellé. A kiviteli szabályok szerint, ha van szakági kiviteli terv, akkor szakági FMV nyilatkozatra is szükség lesz. Ha egyszerű bejelentéses bővítésnél minimális mértékű vagy egyáltalán nincs is gépész és villamos munka, akkor nem kérik a szakági FMV nyilatkozatokat. Ebben az esetben elég lesz a gépész tervező/ elektromos tervező nyilatkozata is. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére lesz

A 312/2012. kormányrendelet 1. melléklet 1. és 1a. pontja szerint egy épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, valamint a meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése nem építési engedély köteles/ egyszerű bejelentéses tevékenység. A jogszabályok szerint az üres padlástér átalakításával, felújításával, korszerűsítésével jön létre a háznak az a része, amit tetőtérnek hívunk. Ha a meglévő padlástérből úgy alakítják ki a lakhatásra alkalmas tetőteret, hogy közben nem történik térfogatnövelés, akkor nem kell az átalakításhoz sem építési engedély, sem egyszerű bejelntés. Az épület olyan mértékű átalakítása során, amikor az épület térfogata növekszik, már bővítésnek minősül (OTÉK 253/1997. kr. 1. melléklet 17.pont). Az épület bővítése viszont már engedélyköteles tevékenység, a lakóház bővítése pedig egyszerű bejelentéses. 2019. március 15-től számos könnyítés lépett életbe a tetőterek utólagos beépítésével kapcsolatban (ÉTV.:1997.évi LXXVIII.tv.