Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Ideiglenes sátorszerkezet állításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie kell teljesítménynyilatkozattal (2013 előtti típusoknál megfelelőségigazolással). Magyarországon csak és kizárólag magyar nyelvű teljesítménynyilatkozat fogadható el, a hiteles fordításról a tulajdonosnak/ építtetőnek kell gondoskodnia. Külföldi teljesítménynyilatkozat esetében annak is utána kell járni, hogy a felépítmény valóban megfelel-e a magyar szabványoknak (pl.:tűzállóság). Állandó sátorhoz építési vagy fennmaradási engedély kell. Építési engedély, ha időközben elbontják a sátrat, és újból felépítik, fennmaradási engedély, ha marad felépítve. Az építménynek mindig az engedélyezéskori szabályoknak kell megfelelnie (pl.: helyi építési szabályok, településképi rendelet, tűzállóság stb.). Szükség lehet a sátor tűzállóságának a bevizsgálására is (pl. EMI), hogy álland

  A 312/2012-es kormányrendelet alapján építési engedély nélkül végezhető az építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zárt sorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. Egy példán keresztül bemutatnám, hogy mi történik, ha egy sorházban az egyik ház tetőterében kialakítanak egy lakást, melyet 60 nm-re terveztek. Mivel 300 nm alatti a lakóépület, emiatt beleférhetett volna az egyszerű bejelentésbe, de sorház esetén az egész ház, mint egység számít. Ebben esetben már nem 300 nm alatti, így a bővítés akkor mehetett volna csak egyszerű bejelentéssel, ha az építtető természetes személy, és a bővítést a „ saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi”. A tetőtér beépítéshez a tetőt is meg kellett emelni, így nőtt az épület befogadó mérete. Így már nem tartozott az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

  A kivitelezési szerződésben található meg, hogy ki, mikor és hogyan állhat el a szerződéstől. Ha nincsenek benne külön az elállásra vonatkozó szabályok, akkor az az általános szabály, hogy a kivitelezési munkák megkezdése előtt a felek indoklás nélkül elállhatnak a szerződéstől. Ha viszont a kivitelezési szerződés tartalmaz a szerződéstől való elállásra vonatkozó szabályt, akkor az lesz a mérvadó. Érdemes a szerződéskötés előtt leellenőrizni a kivitelezők jogosultságát. Ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján tehetjük meg. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.   Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2023.06.,                              kép: www.pixabay.com               ( www.e-epitesinaplovezetes.hu , www.e-asszisztencia.hu )  

  A pótmunka mindenképpen utólagos megrendelés alapján készül. Sokszor egy tervmódosítás miatt válik szükségessé. Ennek megfelelően külön elszámolás alá is tartozik, hiszen a vállalási árról szóló eredeti megállapodásban ezek a munkák nem szerepelnek. 2019-től már nemcsak műszaki szükségszerűség indokolhatja a pótmunkát. Ha a kiviteli tervet bármilyen okból építés közben módosítani kell, akkor a módosított terv alapján végzett, előre be nem tervezett feladatokat pótmunkaként lehet elszámolni. Ha az ingatlan átadás előtt állapodnak meg a felek egyes pótmunkák elvégzésében, akkor azt még az eredeti szerződés részének kell tekinteni. A megállapodás alapján végzett munka az eredeti munka részévé válik, az érte kifizetett összeg pedig a termékértékesítés része lesz. Ebben az esetben a pótmunkák a fő teljesítés részének tekintendők, így ugyanúgy 5%-os adókulccsal kell ezt is számlázni. Ellenben, ha a vevő átveszi az ingatlant és utána kér még bővítést, átalakítást, kiegészítést, akkor az

       Egy építkezésen nem lehet ugyanaz a személy a műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető. A műszaki ellenőr az építtetőt képviseli, míg a felelős műszaki vezető a kivitelező munkáját ellenőrzi.    Egy több épületből álló lakópark esetén, melyhez egy építési engedély tartozik, az épületeknek külön főnaplójuk van. Mikor az első főnaplóba meghívnak valakit műszaki ellenőrnek, a rendszer az összes épülethez rögzíti, de így is megoldható, hogy egyes épületeknél műszaki ellenőr , míg a többinél felelős műszaki vezető legyen. Azoknál az épületeknél, ahol nem vállal műszaki ellenőri szerepet, ott eseti bejegyzésben kell tisztázni, hogy az e- főnaplóban valósan ki látja el ezt a feladatot. Rögzíteni kell még, hogy az enapló technikailag nem alkalmas (Lechner Tudásközpont elmondása alapján) a valós műszaki ellenőri szerep kiosztására az adott helyzetben. Ezzel a megoldással a hatóság is látja, hogy ki látja el valójában a műszaki ellenőri feladatokat.    Ha elakad a jogszabályi előí