Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

    Egyszerű bejelentésnél, ha nincs e-napló, nem kell a kivitelezés megkezdését külön bejelenteni az építésfelügyeletnek, elég csak az egyszerű bejelentést megtenni. Attól, hogy még nem kell e-napló, a kivitelezési szabályokat, akkor is be kell tartani. Az építésfelügyelet bármikor ellenőrizheti az építkezést menet közben is. Mire kell odafigyelni: szabályos munkaterület átadás vegyen részt rajta legalább az építtető és a kivitelező, és készüljön róla írásos jegyzőkönyv a hatósági bizonyítványhoz kelleni fognak az FMV és a kivitelezői nyilatkozatok. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.   Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2023.06.,              kép: www.pixabay.com               ( www.e-epitesinaplovezetes.hu , www.e-asszisztencia.hu )  

  Jelenleg az egyszerű bejelentés bevezetésével a megrendelő nem kap semmiféle hatósági garanciát arra, hogy a terv megfelel a helyi és az országos jogszabályoknak. A hatóságnak ugyanis nagyon sokáig nem kellett, sőt nem szabadott vizsgálni a beadott dokumentumok tartalmát. Pár hónapja a gyakorlat változott, ha a hatósági ügyintéző nem veszi észre a hibát, akkor a hibáért most is a tervező és az építtető a felelős. Az egyszerű bejelentés nem hatósági eljárás, semmiféle jogorvoslati rendszer nincs. Az új építési törvény jelenlegi állása szerint az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárássá alakul át. Amikor az új törvény hatályba lép, onnantól a hatóság vizsgálni fogja a benyújtott dokumentáció jogszabályoknak való megfelelését is. A hatóságnak 15 napja lesz arra, hogy átnézze a beadott tervdokumentációt, és ha nem felel meg az épület a szabályoknak, akkor megtilthatják majd az építkezés elindítását. A mostani gyakorlat szerint például az előzetes hatósági kontroll hiánya miatt

    Mikor nem kell engedély? A földmunka, a tereprendezés engedélymentes tevékenység, ha 2 feltételnek megfelel: a tevékenységnek építési munkához kell kapcsolódnia és a terepszint megváltoztatása nem lehet nagyobb 1 méteres szintkülönbségnél. Ha például építenénk egy kis dombot a kert végébe, akkor ezt csak az építkezés ideje alatt tehetjük meg, utána már nincs rá lehetőség. Abban az esetben, ha a telek végében van egy 2 méter magas kiemelkedés, ami az építendő kerítés útjában áll, szintén engedélyt kell kérni, mert a 2 méteres magasság ebben az esetben kizáró ok.   Mikor kell engedély? Az 1 méteres szintváltoztatásnál nagyobb földmunkához egyszerű bejelentésre vagy építési engedélyre lesz szükség. Egyszerű bejelentéssel olyan földmunkát és támfalépítést végezhetünk, ami az egyszerű bejentés alapján készülő csalásdi házak építéséhez kapcsolódik Minden más esetben építési engedélyre lesz szükség a telken végzett földmunkákhoz is. (és még az sem biztos, hogy megadják rá

      A házhoz épített terasz állandó fedéssel az építési jogszabályok szerint bővítésnek számít - beleszámít a telek beépítési százalékába, az építménymagasságba és a zöldfelületi mutatókba is. Ezen felül a terasznak is az építési helyen belül kell lennie. A bővítés lakóépület esetén egyszerű bejelentés köteles, minden más épület esetén építési engedélyköteles. A tervek elkészítéséhez tervezőkre is szükség lesz.      Melyik tető számít, melyik nem?: Ami IGEN: állandó fedésnek álltalában az számít, ami: az épület szerkezetéhez csatlakozik, oldalfalakkal határolt, zárt fedést biztosít. Ide tartozik például, amikor a régi házak beugróját építik be, hogy legyen egy előszoba a bejáratnál. De azok az esetek is, amikor faszerkezettel, zsindelytetővel alakítják ki a teraszfedést. Ami NEM: az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése, pergola (nem zárt fedés, nincs oldalfalakkal körülhatárolva)      Ha elakad a jogszabályi előírás

   Ingatlan bővítése nem tartozik a kedvezményes áfakulcs alá, mert nem jön létre új, bejegyzésre alkalmas ingatlan. A fordított áfát viszont ebben az esetben is alkalmazni kell.    A bővítéshez egyszerű bejelentésre van szükség, a bejelentéshez kötött építési munkák során pedig a fordított adózás az előírás. Az áfa-törvény szerint az 5%-os adókulcsot abban az esetben lehet csak alkalmazni, ha egy új lakóépület jön létre, aminek az első használatbavétele még nem történt meg. Vagy ha már használatba vették, akkor az értékesítésig még nem telt el 2 év.     Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2023.05.,             kép: www.pixabay.com (www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

     Az első kivitelező akkor számlázhatja az építtetőnek az 5%-os áfával az általa elvégzett munkát, ha elérték a szerkezetkész állapotot és a tető is fent van a félkész épületen. Ha nem jutottak el idáig, akkor 27%-os áfával kell számlázni az eddig elvégzett munkákat. A második kivitelező abban az esetben, ha a szerkezetkész állapot előtt veszi át az építkezést és befejezi az épületet, akkor ő fogja érvényesíteni az 5%-os számlázási lehetőséget.    Ha a kivitelező alvállalkozókat is alkalmaz, akkor ők már 27%-os áfával kell számlázzanak. Természetesen az alvállalkozók és a generálkivitelező kapcsolatában a fordított áfát kell érvényesíteni. Minden olyan építési- szerelési munka esetén, amihez engedély vagy bejelentés kell, a fordított áfát kell alkalmazni.    Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.   Forrás: