Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

    A 10 évnél régebben épült épületek legalizálására nem kell fennmaradási engedélyt kérni, elég csak a hatósági bizonyítványt beszerezni az építési hatóságtól – vannak viszont olyan építési hatóságok, akik minden esetben kérik a fennmaradási engedélyt. Ekkor az épületnek az építéskori vagy a jelenlegi rendezési szabályoknak kell megfelelnie. A kérelemhez ma már nem kötelező csatolni a földmérő által készített változási vázrajzot. Ha a toldalék nem felel meg sem az építéskori, sem a jelenlegi szabályoknak, akkor az építési hatóság megtagadhatja a hatósági bizonyítvány kiadását. Viszont a 10 évnél régebben épült épület esetében bírságot sem szabnak ki, és az épületet/ épületrészt sem bontatják le. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.   Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.11.,   kép: www.pixabay.c

  Egy ház kivitelezésében nemcsak az építtető, de a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó is részt vehet. A Ptk. szerinti hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Ha a rokon rendelkezik szakirányú végzettséggel – melyet az építési naplóba fel is kell tölteni,- önállóan dolgozhat, nem szükséges felügyelni vagy alvállalkozót megbízni a felügyeletével. A segítő családtaggal nem kell szerződést kötni, hogy részt vegyen a kivitelezésen, valamint számlát sem kell kiállítani az elvégzett munkákról. Az e-naplózáshoz a családtagnak is szüksége lesz NÜJ számra. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére le

  A jelenlegi szabályok szerint egyszerű bejelentéssel csak lakóház építhető. Ha a lakóházzal egy időben és egyben épül a melléképület, akkor az egész beruházásra elég egy egyszerű bejelentés. Ilyenkor nem számít, hogy a melléképület garázs, nyári konyha vagy tároló lesz-e. Viszont, ha nem egy időben épül vagy különálló épületként valósul meg a lakófunkcióval nem rendelkező melléképület, akkor arra építési engedély kell. Például építési engedéllyel lehet a meglévő családi házhoz utólag garázst építeni. Ha a tervezett melléképület mérete nem éri el a 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot, lapostető esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot, akkor az épületre sem egyszerű bejelentés, sem építési engedély nem kell. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy az épület rendeltetése szerint nem emberi tartózkodásra alkalmas legyen. Például garázs vagy tároló ( a nyári konyha megnevezés nem jó). A HÉSZ-ben és a településképi rendeletben előírtakat ez esetben is be kell tartani. Ha elakad a jog

  Ha magánszemély saját lakhatásra építteti az egyszerű bejelentéses lakóházat, akkor nem kötelező a kivitelezést az e-naplóban dokumentálni. Viszont a szabályok szerint, ha a kivitelezést e-naplóval kezdték meg, akkor az e-naplót az építkezés végéig szabályosan kell vezetni. Hiába az adásvételi szerződés, az építésfelügyelet nyilvántartásában az építtető adatai nem frissülnek automatikusan. A jogutódlást a régi és az új építtető is bejelentheti, és meghatalmazott is eljárhat a nevükben. Ha az új építtető jogállása rendeződik, akkor lehet az e-napló kérdésével foglalkozni. Az e-naplóval kapcsolatban az az alapszabály, hogy ha az építkezést eddig naplózták, akkor az építkezés végéig vezetni kell az e-naplót. Ha elintézték a jogutódlást, akkor érdemes a helyi építésfelügyelethez fordulni, hogy elfogadják-e azt, hogy az e-naplót ne folytassák. Ha beleegyeznek a könnyítésbe, akkor a meglévő e-naplót le lehet zárni egy eseti bejegyzéssel és az elkészült részek FMV nyilatkozataival. Mi