Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

   Kevesen gondolnak arra, hogy a napelemes rendszer telepítése után megnézzék, hogy a lakásbiztosításuk kiterjed-e a napelemek védelmére.    Egy biztosítás lényege, hogy kár esetén akkora összeghez jussunk hozzá, amelyből az eredeti állapotot vissza tudjuk állítani. A biztosító ezért évről-évre felkínálja az indexálás lehetőségét, azonban sokan így is rendszeresen az olcsóbb változat mellett döntenek. Jellemző károk lehetnek: - lopás - rongálás, vandalizmus - idegentárgyak rádölése ( fa, villanyoszlop) - közlekedés okozta rongálódás (földre telepített napelemek esetén) - villámcsapás - elektromos áram okozta károk, tűz - vihar, jégeső, ónos eső - hőnyomás okozta károk stb. Napelemes tűzeseteket szinte mindig kiviteli hiba okozza. Évente 20-40 esetben keletkezik napelemes rendszerre visszavezethető tűzeset. Az ilyen problémák általában hamar, már az üzemeltetés első évében kiderülnek.    Ha korszerűsítjük ingatlanunkat - napelemet, napkollektort, klímát, új gépészetet szerelünk be vagy

  A jogszabály szerint, ha eltérnek az építési engedélytől, akkor azt módosítani kell kivéve ha: - műemlék épületnél az eltérés a homlokzat meghatározó elemeit nem változtatja meg, - zártsorú vagy ikres építésű építmény esetén a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét nem érinti és az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött, - vagy ha az eltérés önmagában eleve nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A 312/2012 kormányrendelet 1. mellékletében találhatók meg azok az építési tevékenységek, melyekhez nem kell építési engedély. Például: - az épület átalakításához, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez - meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítéséhez ( kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését) Ha például egy meglévő régi épület vályogfalait más anyagból készült téglából építik újjá, akkor nem kell engedély. Ugyanezen szabály alapján nem kell építési engedélyt módosítani, ha más an

      Az egyszerű bejelentéses dokumentációnak nem kötelező része a településképi szakmai konzultációt igazoló írásos emlékeztető, azaz a főépítész jóváhagyása nélkül is benyújtható az ÉTDR-be az egyszerű bejelentés.     Az egyszerű bejelentésnél a településképi szabályok (TKR) ellenőrzése egyáltalán nem az építésfelügyeletnek, hanem a főépítész/polgármester feladata, azaz a helyi önkormányzat hatásköre, melyre 8 napjuk van. A szakmai konzultációról kötelező emlékeztetőt készíteni. Az építést viszont addig nem szabad megkezdeni, amíg nincs meg a papír arról, hogy a ház megfelel a TKR- nek. Mert ha esetleg nem tetszik a főépítésznek, akkor legrosszabb esetben az önkormányzat kötelezési eljárást folytathat le (bírság, bontás, szabályossá tétel).     Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet,

        Addig nem szabad lezárni az enaplót, amíg a tervektől való eltérést nem dokumentálták benne. A tervektől való eltérést még az eltérő kivitelezés megkezdése elött kell feltölteni az e-naplóba.       A használatbavételhez a megvalósulási dokumentációt kell mellékelni, ha azépítés során eltértek az engedélyes tervektől. A tervektől való eltérés komoly dolog, amihez a tervezőnek hozzá kell járulnia. Szükség esetén pedig új tervet kell készíteni az eltérésről. A használatbavétel elött mindenképpen be kell szerezni az eltérésekről szóló terveket.       Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet 2023.01.              kép: www.pixabay.com

    Az EU kiadott egy „Irány az 55%!“ intézkedéscsomagot. Ennek az a célja, hogy 2030-ig legalább 55%-al csökkentsük a kibocsátásokat, majd 2050-ig klímasemlegessé váljon az EU.   A cél az, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátás mentes legyen, 2050-re pedig a meglévő épületeket is azzá alakítsák. Így várhatóan az energetikai követelmények is szigorodni fognak, és új, A0 és A+ fokozatokat vezetnek be. Kibocsátásmentesnek (A0) mondható az az épület, ami a következő 2 követelménynek megfelel : egyrészt nagyon energiahatékony: nagyon kevés energia kell ahhoz, hogy fűtsük-hűtsük. másrészt ez az energia is szinte teljes mértékben megújuló forrásból származzon. Ez a megújuló energia lehet helyszínen előállított (pl. napelem a ház tetején), de lehet a megújuló energia-közösség által szolgáltatott, távfűtési és távhűtési rendszerből származó energia is. Az új épületek kapcsán a következő megállapodás született: 2028-tól a közintézmények új épületeinek kibocsátásmentesnek kell lenni