Ugrás a fő tartalomra

Tovább szigorítana az EU az energiahatékonysági követelményeken

 


  Az EU kiadott egy „Irány az 55%!“ intézkedéscsomagot. Ennek az a célja, hogy 2030-ig legalább 55%-al csökkentsük a kibocsátásokat, majd 2050-ig klímasemlegessé váljon az EU.

  A cél az, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátás mentes legyen, 2050-re pedig a meglévő épületeket is azzá alakítsák. Így várhatóan az energetikai követelmények is szigorodni fognak, és új, A0 és A+ fokozatokat vezetnek be.


Kibocsátásmentesnek (A0) mondható az az épület, ami a következő 2 követelménynek megfelel :

  • egyrészt nagyon energiahatékony: nagyon kevés energia kell ahhoz, hogy fűtsük-hűtsük.
  • másrészt ez az energia is szinte teljes mértékben megújuló forrásból származzon. Ez a megújuló energia lehet helyszínen előállított (pl. napelem a ház tetején), de lehet a megújuló energia-közösség által szolgáltatott, távfűtési és távhűtési rendszerből származó energia is.

Az új épületek kapcsán a következő megállapodás született:

  • 2028-tól a közintézmények új épületeinek kibocsátásmentesnek kell lenniük,
  • 2030-tól pedig az összes új épületnek kibocsátásmentes épületnek kell lennie.

 
Azt még nem tisztázta az EU, hogy pontosan milyen számokat is teljesítsen az épület, hogy kibocsátásmentesnek számítson (A0): milyen legyen a falak hőszigetelési értéke, mekkora az összesített energiaigény, a maximális fűtési igény. A cél a korszerűsítés ösztönzése, és a legalacsonyabb energiahatékonyságú épületek fokozatos kivezetése, illetve az épületállomány folyamatos javítása.

 

Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.01

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...