Ugrás a fő tartalomra

Kell módosítani az építési engedélyt, ha más fajta téglát használunk?

 

A jogszabály szerint, ha eltérnek az építési engedélytől, akkor azt módosítani kell kivéve ha:

- műemlék épületnél az eltérés a homlokzat meghatározó elemeit nem változtatja meg,
- zártsorú vagy ikres építésű építmény esetén a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét nem érinti és az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött,
- vagy ha az eltérés önmagában eleve nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.

A 312/2012 kormányrendelet 1. mellékletében találhatók meg azok az építési tevékenységek, melyekhez nem kell építési engedély. Például:
- az épület átalakításához, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez
- meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítéséhez ( kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését)
Ha például egy meglévő régi épület vályogfalait más anyagból készült téglából építik újjá, akkor nem kell engedély. Ugyanezen szabály alapján nem kell építési engedélyt módosítani, ha más
anyagból épül a fal, mint ami az engedélyezési tervekben szerepel. Viszont az építési engedélyhez nem kötött eltéréseket az e -naplóban dokumentálni kell.





Ahhoz, hogy más építőanyagot építsünk be a tervező előzetes hozzájárulása is kell. Emellett az eltérés a gépészeti terveket is érintheti. Tehát először a tervezővel kell egyeztetni, majd az e-naplóba fel kell tölteni az eltérő megvalósulásról szóló terveket és csak ezután lehet elkezdeni a falakat más anyagból felépíteni. A használatbavételnél pedig a megvalósulási tervekre lesz szükség.
Egyszerű bejelentésnél nincs lehetőség a bejelentést módosítani, ha eltérnek a tervektől. Ha cég épít vagy magánszemély eladásra épít, akkor új egyszerű bejelentést kell tenni, akkor ha a változás érinti:
- az épület alaprajzi méreteit
- az épület beépítési magasságát
- lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
- az épület telken belüli elhelyezkedését.
Mivel a falazóelem cseréje egyik kategóriába sem tartozik bele, egyszerű bejelentésnél is hasonlóan kell eljárni, mint engedélyes esetekben.

Ha magánszemély saját lakhatásra épít, akkor nem kell új egyszerű bejelentést tenni, de az e-naplóban dokumentálni kell a tervektől való eltérést. Ha viszont nincs e-napló, akkor is egyeztetni kell a tervezővel, az eltérő kivitelezést, pedig a módosított tervek alapján lehet elkezdeni. Az eltérő megvalósítás dokumentumainak ott kell lenniük az építés helyszínén is, majd a hatósági bizonyítvány megkérésénél csatolni kell őket.

Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.02.
kép: www.pixabay.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...