A 312/2012-es kormányrendelet alapján építési engedély nélkül végezhető az építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zárt sorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
Egy példán keresztül bemutatnám, hogy mi történik, ha egy sorházban az egyik ház tetőterében kialakítanak egy lakást, melyet 60 nm-re terveztek. Mivel 300 nm alatti a lakóépület, emiatt beleférhetett volna az egyszerű bejelentésbe, de sorház esetén az egész ház, mint egység számít. Ebben esetben már nem 300 nm alatti, így a bővítés akkor mehetett volna csak egyszerű bejelentéssel, ha az építtető természetes személy, és a bővítést a „ saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi”.
A tetőtér beépítéshez a tetőt is meg kellett emelni, így nőtt az épület befogadó mérete. Így már nem tartozott az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közé.
A hatóság megállapította a szabálytalan építési tevékenységet, és megtagadta a hatósági bizonyítvány kiállítását. Ez azt jelenti, hogy akár a bontást is elrendelhetik, vagy dönthetnek úgy, vagy valamiféle átalakítást kell végezni az épületen. Ha a fennmaradási engedély feltételei adottak, akkor az építéshatóság tájékoztat arról, hogy van lehetőség ennek a benyújtására is.
A 155/ 2016 kormányrendelet szerint az egyszerű bejelentések esetén ha a bejelentő nem felel meg a feltételeknek, az építésfelügyeleti hatóság köteles tájékoztatni, hogy nem jogosult az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére. Azt is jelezniük kell, hogy ha mégis megkezdené, a hatóság vele szemben az engedély nélküli építési tevékenységre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni.
Kettő lehetőség van arra, hogy elkerüljük a bontást vagy az átalakítást. Az egyik az elutasító határozat ellen közigazgatási pert indítani. A másik, hogy az épületre fennmaradási engedélyt kérni. Az elsővel kell kezdeni, mert ha az elutasító határozatot nem támadják meg a bíróságon, hanem először a fennmaradási engedéllyel próbálkoznak, akkor arról nagy valószínűséggel már lecsúsznak., hiszen 15 nap áll rendelkezésre a kereset benyújtására. A fennmaradási engedély viszont biztosan nem lehet 15 nap alatt lebonyolítani, még akkor sem, ha nem kell szakhatóságot bevonni.
Ezután meg lehet kérni az épületre a fennmaradási engedélyt. Ezzel egyidejűleg a használatbavételi engedélyre irányuló kérelmüket is benyújthatják. ( ha az épület még nincs befejezve, akkor a fennmaradási engedéllyel egyszerre továbbépítési engedélyt is kell kérni)
A fennmaradási engedélyt akkor fogják megadni, ha egyébként az építési engedélyhez előírt szakszerűségi követelményeknek megfelel – a műszaki és egyéb feltételek is teljesülnek. Itt még felmerülhet az a kérdés, hogy az épület megfelel-e a mai építési szabályoknak. Ha minden rendben van, akkor az engedélyezés végén megkapják a használatbavételt és mellé valószínűleg a bírságot is.
Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.07.,
kép: www.pixabay.com
(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu/, www.e-asszisztencia.hu)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése