Ugrás a fő tartalomra

Bontáshoz milyen kiviteli terv kell?

 


Ma már nem kell bontási engedély a különálló, műemlék oltalom alá nem eső épületek elbontásához. Viszont kiviteli tervre szükség van, ha:

  • az épület 500 m3-nél nagyobb, vagy

  • a homlokzatmagassága meghaladja az 5 métert, vagy

  • a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja a 1,5 métert.

A kiviteli tervre vonatkozó követelményeket

  • általánosan a 191/2009. kormányrendelet 22.§ (3) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg,

  • emellett a Magyar Építész Kamara szabályzata mérvadó (a kiviteli tervek tartalmi elemei és formai követelményei című szabályzat).

A kiviteli tervnek is olyan részletességűnek kell lennie, hogy az épület bontása szakszerűen és biztonságosan elvégezhető legyen. Például az elvégzendő bontási feladatokat kivitelezési sorrendben, fázisonként kell szerepeltetni.

A bontási kiviteli tervnek része:

  • a bontási (és felmérési) műszaki terv

  • a statikai munkarész

  • az egyesített közmű terv ( az egyes közművekről való lecsatlakozás miatt )

  • a gépészeti munkarész

  • a villamos munkarész.

Ha az épület természetvédelmi oltalom alatt álló területen helyezkedik el, akkor a védettségi fokozattól függően természetvédelmi engedélyköteles lehet a bontás. Ilyenkor érdemes a területileg illetékes kormányhivatal természetvédelmi hatóságától információt kérni e-papíron, mellékelve a kivitelezési dokumentációt és az ügyfél elérhetőségét is. Ha a természetvédelmi oltalom miatt a bontáshoz engedély kell, akkor a helyi természetvédelmi hatóság állapítja meg, hogy kell-e további munkarész a kiviteli terv mellé. A természetvédelmi engedélyezés 90 nap. Természetvédelmi védettség esetén nem szabad kihagyni ezt a lépést, mert a természetvédelmi hatóság is szabhat ki bírságot és a környezetvédelmi is, ha a hulladékot nem megfelelően kezelték.

A vízvédelmi érintettség kapcsán a katasztrófa szervezetében található vízügyi hatósággal vagy a vízügyi igazgatósággal kell egyeztetni, hogy mit is jelent pontosan a vízvédelmi terület (ártér, vízbázis védőövezete).

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2024.04.,

kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...