Ugrás a fő tartalomra

Bontáshoz milyen kiviteli terv kell?

 


Ma már nem kell bontási engedély a különálló, műemlék oltalom alá nem eső épületek elbontásához. Viszont kiviteli tervre szükség van, ha:

  • az épület 500 m3-nél nagyobb, vagy

  • a homlokzatmagassága meghaladja az 5 métert, vagy

  • a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja a 1,5 métert.

A kiviteli tervre vonatkozó követelményeket

  • általánosan a 191/2009. kormányrendelet 22.§ (3) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg,

  • emellett a Magyar Építész Kamara szabályzata mérvadó (a kiviteli tervek tartalmi elemei és formai követelményei című szabályzat).

A kiviteli tervnek is olyan részletességűnek kell lennie, hogy az épület bontása szakszerűen és biztonságosan elvégezhető legyen. Például az elvégzendő bontási feladatokat kivitelezési sorrendben, fázisonként kell szerepeltetni.

A bontási kiviteli tervnek része:

  • a bontási (és felmérési) műszaki terv

  • a statikai munkarész

  • az egyesített közmű terv ( az egyes közművekről való lecsatlakozás miatt )

  • a gépészeti munkarész

  • a villamos munkarész.

Ha az épület természetvédelmi oltalom alatt álló területen helyezkedik el, akkor a védettségi fokozattól függően természetvédelmi engedélyköteles lehet a bontás. Ilyenkor érdemes a területileg illetékes kormányhivatal természetvédelmi hatóságától információt kérni e-papíron, mellékelve a kivitelezési dokumentációt és az ügyfél elérhetőségét is. Ha a természetvédelmi oltalom miatt a bontáshoz engedély kell, akkor a helyi természetvédelmi hatóság állapítja meg, hogy kell-e további munkarész a kiviteli terv mellé. A természetvédelmi engedélyezés 90 nap. Természetvédelmi védettség esetén nem szabad kihagyni ezt a lépést, mert a természetvédelmi hatóság is szabhat ki bírságot és a környezetvédelmi is, ha a hulladékot nem megfelelően kezelték.

A vízvédelmi érintettség kapcsán a katasztrófa szervezetében található vízügyi hatósággal vagy a vízügyi igazgatósággal kell egyeztetni, hogy mit is jelent pontosan a vízvédelmi terület (ártér, vízbázis védőövezete).

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2024.04.,

kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

  Ha egy egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház, de két külön generálkivitelező építi a lakásokat, ebben az esetben is csak egy építési naplót lehet nyitni, kettő főnaplóval, mivel csak egy ÉTDR irat azonosító áll rendelkezésre. Bonyolítja a helyzetet, ha a lakásokat két külön építtető építi, banki hitelből épül az ikerház, vagy csak az épület egyik fele lesz hitelből, a másik fele nem. Ezekben az esetekben probléma lehet, ha csak egy közös e-napló van. Akkor is gond az egy e-napló, ha valamely építtető az 5% áfát szeretné igénybe venni, mivel az egynél több főnapló első ránézésre nem generálkivitelezést jelent, hanem több fővállalkozó kivitelezővel történő kivitelezést. Az ikerház tulajdonképpen kétlakásos társasházat jelent. Ha esélyes a több építtetős verzió, akkor érdemes nem egy egyszerű bejelentést tenni, hanem annyit, ahány lakás lesz. Ebben az esetben lesz két külön e-napló, ahol az építtetők saját igényeiknek megfelelően vezethetik az építkezést. Tanácsos a t
Megjegyzés küldése
További információk

Miért érdemes segítséget kérni az építési napló vezetéséhez? (ne csak a bírság megúszása legyen a cél)

     Az e-napló bonyolult, nehezen áttekinthető, ezerféle jogosultság van benne. Miért is fontos a pontos kitöltése? Mire számíthatunk az építésfelügyelettől, ha a kitöltést félvállról vesszük?    A teljesség igénye nélkül: az építtető helyezi készenlétbe és nyitja meg az e-naplót, neki kell feltölteni a szerződéseket és kiosztani a jogosultságokat. A fővállalkozók osztják ki az alvállalkozói szerepeket, adják és veszik vissza a munkaterületet, valamint napi bejegyzéseket készítenek a munkáról. A felelős műszaki vezető pedig többek között kiállítja az fmv nyilatkozatot. Pontos, hiánytalan naplónyitáshoz és naplóvezetéshez célszerű segítséget kérni, amit utána ajánlott a legrészletesebben vezetni, és ha megoldható érdemes az adott munkát érintő szállítólevelet, számlát is csatolni a napi bejegyzéshez. A napi rendes munkán felül, minden rendkívüli eseményt fontos rögzíteni - pl. „egész napos áramszünet volt, így nem tudtuk a gépeket használni“. Az e-napló pontos vezetése a hibás telj
Megjegyzés küldése
További információk

Kell új enaplót nyitni, ha az építtető személyében változás történik?

  Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással kell elintézni. Ha viszont csak az építtető neve változott, ilyenkor nem szükséges jogutódlást kérni és új enaplót sem kell nyitni. Az enapló felületén lehetőség van módosítani az építtető nevét. Fontos tudni, hogy az enapló alapadatok közül utólag csak az építtető adatai módosíthatók, a többi adat nem. Az építtető nevének a módosítását csak az tudja megtenni, aki az enaplót készenlétbe helyezte: az építtető saját maga vagy a meghatalmazottja (pédául a tervező vagy műszaki ellenőr). Az építtető névváltoztatásakor, ha a ház hitelből épül, akkor érdemes a hitelt folyósító bankkal is egyeztetni, hogy hol szeretnék az építtető nevének a változását látni. Pontosítani kell, hogy elég-e az enapló alapadataiban dokumentálni a változást, vagy kérnek pluszban egy eseti bejegyzést az enaplóban, esetleg szükség van az egyszerű bejelentés/ építési engedély jogutódlását elintézni. H a elakad a jogszabályi előí
Megjegyzés küldése
További információk