Ugrás a fő tartalomra

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

 


 

   Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Júniusban fogadták el, de 2024 januárjában lép életbe a vízgazdálkodásról szóló törvény legutóbbi módosítása. (A kutak regisztrálását uniós irányelv írja el Magyarország számára is)

   A kútfúrásokat a 70-s évek óta be kellett jelenteni, hogy tisztában legyenek a vízkivétel nagyságrendjével, de ez sok esetben elmaradt. 2016-ban elfogadott törvény alapján bejelentéshez van kötve a kutak létesítése. A meglévő, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2 évet adtak (2018) – ehhez be kellett volna szerezni az engedélyeket, el kellett volna készíttetni utólag a létesítéshez szükséges terveket, ami így nagyon sokba került visszamenőleg. A jogszerűség rendezésére 2020. december 31. lett az újabb határidő, melyet újabb 3 évvel kitoltak (2023. december 31.).

Többször is próbálkoztak a mezőgazdasági célú és a háztartási célú kutak összeírásával, de a százezres nagyságrendje miatt ez a feladat nem hajtható végre, így teljes amnesztiát adnak az érintetteknek.



A 2024 januárjában életbe lépő törvényben arról írnak, hogy a háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter mélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését, és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízügyi hatóságnak. A főszabálytól eltérően viszont nem kell bejelenteni azt a létesítést, üzemeltetést vagy megszüntetést, ami vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területen történik.

Azt azonban, hogy milyen területek minősülnek kockázatmentesnek, nem kell előre megvizsgálni. Ezt a vízügyi hatóság kizárólag saját kezdeményezésre vizsgálhatja utólag, és a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott kút kockázatos területen helyezkedik el.

Régebben létesített kutak esetében, az új szabály szerint mentesül a bírság alól az az üzemeltető, aki

  • 2023 végéig kezdeményezi a vízjogi hatósági eljárást,
  • vagy ha az új szabályok szerint ilyen eljárást nem is kell lefolytatni.

Ezzel gyakorlatilag valamennyi meglévő kerti kút működését szabályossá tették.

   A minden engedély nélküli létesítéshez, fenntartáshoz néhány egyszerű szabályt kell betartani:

  • a kút nem lehet 50 méternél mélyebb,
  • csak talajvizet használhat ( nem törhet át vízzáró réteget)
  • a kutat csak háztartási vízigény kielégítésére használjuk ( ez legfeljebb évi 500 köbméter vízkivételt jelent, amit nem lehet vállalkozási célra használni) vagy
  • a kút mezőgazdasági célra létesült

 

Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.07., 2013.évi LI tv.

  kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu/, www.e-asszisztencia.hu)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

  Ha egy egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház, de két külön generálkivitelező építi a lakásokat, ebben az esetben is csak egy építési naplót lehet nyitni, kettő főnaplóval, mivel csak egy ÉTDR irat azonosító áll rendelkezésre. Bonyolítja a helyzetet, ha a lakásokat két külön építtető építi, banki hitelből épül az ikerház, vagy csak az épület egyik fele lesz hitelből, a másik fele nem. Ezekben az esetekben probléma lehet, ha csak egy közös e-napló van. Akkor is gond az egy e-napló, ha valamely építtető az 5% áfát szeretné igénybe venni, mivel az egynél több főnapló első ránézésre nem generálkivitelezést jelent, hanem több fővállalkozó kivitelezővel történő kivitelezést. Az ikerház tulajdonképpen kétlakásos társasházat jelent. Ha esélyes a több építtetős verzió, akkor érdemes nem egy egyszerű bejelentést tenni, hanem annyit, ahány lakás lesz. Ebben az esetben lesz két külön e-napló, ahol az építtetők saját igényeiknek megfelelően vezethetik az építkezést. Tanácsos a t
Megjegyzés küldése
További információk

Miért érdemes segítséget kérni az építési napló vezetéséhez? (ne csak a bírság megúszása legyen a cél)

     Az e-napló bonyolult, nehezen áttekinthető, ezerféle jogosultság van benne. Miért is fontos a pontos kitöltése? Mire számíthatunk az építésfelügyelettől, ha a kitöltést félvállról vesszük?    A teljesség igénye nélkül: az építtető helyezi készenlétbe és nyitja meg az e-naplót, neki kell feltölteni a szerződéseket és kiosztani a jogosultságokat. A fővállalkozók osztják ki az alvállalkozói szerepeket, adják és veszik vissza a munkaterületet, valamint napi bejegyzéseket készítenek a munkáról. A felelős műszaki vezető pedig többek között kiállítja az fmv nyilatkozatot. Pontos, hiánytalan naplónyitáshoz és naplóvezetéshez célszerű segítséget kérni, amit utána ajánlott a legrészletesebben vezetni, és ha megoldható érdemes az adott munkát érintő szállítólevelet, számlát is csatolni a napi bejegyzéshez. A napi rendes munkán felül, minden rendkívüli eseményt fontos rögzíteni - pl. „egész napos áramszünet volt, így nem tudtuk a gépeket használni“. Az e-napló pontos vezetése a hibás telj
Megjegyzés küldése
További információk

Kell új enaplót nyitni, ha az építtető személyében változás történik?

  Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással kell elintézni. Ha viszont csak az építtető neve változott, ilyenkor nem szükséges jogutódlást kérni és új enaplót sem kell nyitni. Az enapló felületén lehetőség van módosítani az építtető nevét. Fontos tudni, hogy az enapló alapadatok közül utólag csak az építtető adatai módosíthatók, a többi adat nem. Az építtető nevének a módosítását csak az tudja megtenni, aki az enaplót készenlétbe helyezte: az építtető saját maga vagy a meghatalmazottja (pédául a tervező vagy műszaki ellenőr). Az építtető névváltoztatásakor, ha a ház hitelből épül, akkor érdemes a hitelt folyósító bankkal is egyeztetni, hogy hol szeretnék az építtető nevének a változását látni. Pontosítani kell, hogy elég-e az enapló alapadataiban dokumentálni a változást, vagy kérnek pluszban egy eseti bejegyzést az enaplóban, esetleg szükség van az egyszerű bejelentés/ építési engedély jogutódlását elintézni. H a elakad a jogszabályi előí
Megjegyzés küldése
További információk