Ugrás a fő tartalomra

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

 


 

   Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Júniusban fogadták el, de 2024 januárjában lép életbe a vízgazdálkodásról szóló törvény legutóbbi módosítása. (A kutak regisztrálását uniós irányelv írja el Magyarország számára is)

   A kútfúrásokat a 70-s évek óta be kellett jelenteni, hogy tisztában legyenek a vízkivétel nagyságrendjével, de ez sok esetben elmaradt. 2016-ban elfogadott törvény alapján bejelentéshez van kötve a kutak létesítése. A meglévő, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2 évet adtak (2018) – ehhez be kellett volna szerezni az engedélyeket, el kellett volna készíttetni utólag a létesítéshez szükséges terveket, ami így nagyon sokba került visszamenőleg. A jogszerűség rendezésére 2020. december 31. lett az újabb határidő, melyet újabb 3 évvel kitoltak (2023. december 31.).

Többször is próbálkoztak a mezőgazdasági célú és a háztartási célú kutak összeírásával, de a százezres nagyságrendje miatt ez a feladat nem hajtható végre, így teljes amnesztiát adnak az érintetteknek.



A 2024 januárjában életbe lépő törvényben arról írnak, hogy a háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter mélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését, és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízügyi hatóságnak. A főszabálytól eltérően viszont nem kell bejelenteni azt a létesítést, üzemeltetést vagy megszüntetést, ami vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területen történik.

Azt azonban, hogy milyen területek minősülnek kockázatmentesnek, nem kell előre megvizsgálni. Ezt a vízügyi hatóság kizárólag saját kezdeményezésre vizsgálhatja utólag, és a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az adott kút kockázatos területen helyezkedik el.

Régebben létesített kutak esetében, az új szabály szerint mentesül a bírság alól az az üzemeltető, aki

  • 2023 végéig kezdeményezi a vízjogi hatósági eljárást,
  • vagy ha az új szabályok szerint ilyen eljárást nem is kell lefolytatni.

Ezzel gyakorlatilag valamennyi meglévő kerti kút működését szabályossá tették.

   A minden engedély nélküli létesítéshez, fenntartáshoz néhány egyszerű szabályt kell betartani:

  • a kút nem lehet 50 méternél mélyebb,
  • csak talajvizet használhat ( nem törhet át vízzáró réteget)
  • a kutat csak háztartási vízigény kielégítésére használjuk ( ez legfeljebb évi 500 köbméter vízkivételt jelent, amit nem lehet vállalkozási célra használni) vagy
  • a kút mezőgazdasági célra létesült

 

Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.07., 2013.évi LI tv.

  kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu/, www.e-asszisztencia.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...