Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben az épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos kérelmére az építésügyi hatóság engedélyt adhat az épület fennmaradására.
Fontos megjegyezni tehát, hogy az építési engedély nélkül vagy az engedély tartalmától eltérő módon történő építkezéssel elkészült épület csakis fennmaradási engedély birtokában használható. Az ilyen engedéllyel nem rendelkező épület jogilag nem is létezik, így az ingatlan-nyilvántartásba nem is jegyezhető be, ami jelentősen csökkentheti az ingatlan értékét.
Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető , illetve, ha az építtető személye nem ismert, akkor a tulajdonos terjeszthet elő.
A
fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos
építési követelményektől eltérő műszaki megoldás
engedélyezésére,
b) a műemlékileg védett építmény
esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) a jogszerűtlenül
vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca)
továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló
kérelem is előterjeszthető.
Az építésügyi hatóság akkor adja meg a fennmaradási engedélyt, ha
egyébként az előírt szakszerűségi követelményeknek megfelel és teljesülnek a más, jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek,
az épület átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
a műemléki védett érték védelme megkívánja,
a szabálytalanság nem sért közérdeket, vagy az érdeksérelem elhárítható.
Forrás: kép: www.pixabay.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése