Mikor van szükség fennmaradási engedélyre?

     Azt a kérdést, hogy mely tevékenységek számítanak jogszerűtlennek, illetve szakszerűtlennek, azaz, hogy mely épületek esetében van szükség fennmaradási engedély kiváltására, azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szabályozza.

Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha

• a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet

• engedély vagy tudomásulvétel nélkül,

• az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően

• az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy

• a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;

illetve, ha egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

• bejelentés nélkül,

• természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,

• természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy

• természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel.

Az Eljárási kódex 2022. január 11. napjától 180 napot biztosít a kérelem benyújtására, amely megegyezik a szünetelés jogszerű időtartamával, így a kérelem teljeskörűen összeállítható és benyújtható.

Forrás: képek: www.pixabay.com