Ugrás a fő tartalomra

Hol a határ a felújítás és az újjáépítés között ?

 



A felújítások, átalakítások többségéhez ma már nem kell az építési hatóságok engedélye. Ide tartozik az, ha hőszigeteljük a házat, arrébb rakunk pár válaszfalat, de még az is, hogy ha szerkezetig visszabontunk egy épületet. A lényeg, hogy ugyanakkora maradjon az épület. Ha picit is növeljük a hasznos alapterületet, az már nem felújítás/átalakítás, hanem bővítés. A bővítéshez családi ház esetében egyszerű bejelentés kell, egyéb épületek esetében pedig építési engedély.

A felújítás egyik speciális esete a helyreállítás, amikor az épület egy részét el kell bontani, ahhoz, hogy az később biztonságosan használható legyen. A helyreállítás mindig csak az épület egy részére vonatkozik sosem az egész épületre. S bár engedély nem kell, nem árt, ha kiviteli tervek készülnek. Bizonyos műszaki paraméterek felett pedig nem csak erősen ajánlott, hanem kötelező is a kiviteli terv és az e-napló vezetése is.


Más a helyzet, ha az alapig elbontjuk a házat, vagy csak a tűzfalat hagyjuk meg. Az ilyen munkák már nem számítanak helyreállításnak. Ha az alapig visszabontjuk a házat és ugyanakkorát építünk vissza, az már újjáépítésnek számít, és építési engedély/ egyszerű bejelentés kell hozzá. Ez a szabály 2022 januárjától érvényes.


Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2022.08

kép: www.pixabay.com



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...