Ugrás a fő tartalomra

Módosult a CSOK – csökkentették a büntetőkamatokat

 





   
A 3 gyermekes családok 10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak új lakás vásárlása vagy építése esetén. A 10 millió úgy is felvehető, hogy a gyermekek még nem születtek meg. Ebben az esetben azt vállalja a házaspár, hogy mindhárom gyermek meg fog születni 10 éven belül. Egy gyermek vállalása esetén 4, kettő esetén 8 év alatt kell a babáknak megszületniük.

Ellenkező esetben kamatokkal növelve kell fizetni a támogatást. Szerződésszegésnél nem a sima alapkamattal, hanem annak ötszörösével kell a tartozást visszafizetni. Szerződésszegés lehet például az, ha a házaspár elválik és az egyik fél elköltözik a támogatással vásárolt lakásból. Súlyosabb a büntetés, ha a 10 milliós CSOK esetében a szerződésben vállalt gyermekek nem születnek meg.

Az alapkamat emelkedése miatt elszálltak a büntető kamatok. A késedelmi kamat mértéke legalább a jegybanki alapkamat, amit a naptári félév első napján érvényes alapkamattal kell kiszámolni. A jegybanki alapkamat szeptember végén már 13%-ra emelkedett, s a jegybanki bejelentése szerint hosszabb távon ennek a megtartását tervezik – azt jelenti , hogy 2023-ban ennek alapján számolódna a késedelmi kamat is. Ez a 13%-os alapkamat azt eredményezné, hogy 65%-os lenne a büntetés mértéke – ebből jönnének ki az 50-60 millió forintnyi fizetési kötelezettségek.



Az irreálisan magas büntetőkamatok visszafogására módosította a kormány a CSOK rendeleteket szeptember végén - késedelmi kamat nem lehet magasabb 5%-nál. A kamatfixálás visszamenőleg is érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. Akinél viszont a visszafizetéssel kapcsolatban jogerős határozat született, azt már nem változtatja meg a mostani döntés.

   A kamatfixálás érvényes az új és a használt lakásokkal kapcsolatos CSOK -ra is. A késedelmi kamat minden szerződésszegés miatti visszafizetés esetén 5% marad.



Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet,2022.10., 372/2022 kormányrendelet

            kép: www.pixabay.com


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...