Ugrás a fő tartalomra

Jóteljesítési garancia és visszatartás

 




A jóteljesítési visszatartás esetén a kivitelező nem kapja meg a teljes díját – a megrendelő visszatartja. Ez fedezi az átadás- átvétel során előjött hibákat, hiányosságokat. A mértéke általában 5% szokott lenni, de lehet 1% vagy 20% is. Azt a célt szolgálja, hogy amit a kivitelezés közben elrontottak vagy nem javítottak ki, azt a megrendelő ebből a pénzből megteheti.

A jóteljesítési garancia esetében a később előjövő hibák javítására vállal felelősséget a kivitelező. Ügyvéd közreműködésével letétbe is helyezhetjük ezt a pénzösszeget, amit a saját nevére szóló letéti számlára helyez el.

A garancia és a visszatartás egyszerre is működhet, ami azt jelenti, hogy a megrendelő visszatartja a kivitelezési díj x %-át arra az esetre, ha 3 éven belül például lehullana a burkolat a falról. Ilyenkor a megrendelő vagy azzal a vállalkozóval végezteti el a munkát, aki a kivitelezést is végezte, vagy más vállalkozót bíz meg. Ha letelik a 3 év visszaadja az összeget.

A bankgarancia esetében bankon keresztül vállal garanciát a kivitelező. Ennek az a lényege, hogy egy bankkal leszerződik a kivitelező és hibás teljesítéskor, ő fizet a vállalkozó helyett. Ebben az esetben a fedezetet a kivitelezőnek kell biztosítania és díjat is számol fel a bank érte. Bankgarancia vállalásakor a megrendelő első felszólítására fizet a pénzintézet, nem nézik, hogy például tényleg beszakadt-e tető, lehullott-e burkolat, ezért alaposan át kell gondolni és nézni a szerződést.

Fontos, hogy a felsoroltakat nem kötelező kikötni vagy elfogadni. Viszont ha szerepel a szerződésben, akkor alaposan át kell olvasni. Kötelező jótállással új épületek esetén tartoznak a kivitelezők, ami azt jelenti, hogy a hibás teljesítést javítani kell, de ebben az ebben semmi nem írja elő a visszatartást a megrendelő részéről.


Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.február

kép: www.pixabay.com

(www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...