Ugrás a fő tartalomra

Mikor él a rendszergarancia?

 


Bizonyos termékekre kötelező garanciát, pontosabban jótállást kell vállalniuk a gyártóknak. A termékgarancia esetén a legtöbbször egy-egy darab termékre gondoljunk, pl. egy ablakra, egy zuhanykabinra, csaptelepre stb. (151/ 2003. Kormányrendelet). A garanciavállalás legtöbbször a vásárlás napján indul, és kizárólag a megvásárolt termék gyártási és anyaghibájára terjed ki, tehát az egyes elemek mechanikai, elektromos és egyéb meghibásodásaira szokott vonatkozni.

Ha valami „rendszerben” van, akkor ott más a helyzet. Mi is az a rendszer vagy készlet? Egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott termék, melyet össze kell szerelni, ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni (305/2011/ EU rendelet). Ilyen rendszer például:

  • fuga, szilikon, ragasztó

  • hőszigetelő rendszereknél: vékonyvakolat, alapozó, ragasztó, lemez, háló, dübel

  • napelemeknél: inverter, tartószerkezet, teljes kábelezés, napelem

Ezekre vállalják a gyártók rendszergaranciát. A rendszergarancia mondhatni a termékgarancia kiterjesztése, és azt jelenti, hogy a beépített rendszerünk x ideig rendeltetésszerűen használható lesz, és megtartja az alapvető tulajdonságait. A legtöbb cég feltételként előírja, hogy csak akkor él a garancia, ha a rendszerben történő kivitelezés során minden anyag az adott gyártótól származik.


Mire figyeljünk még oda!? Nézzünk például egy gázkazán rendszert. Itt nagy valószínűséggel a rendszergaranciához előírják a márkaszervizes beüzemelést és karbantartást. Szinte biztosan kikötik, ha késedelmesen jelentjük be a meghibásodást, akkor az ebből eredő károkért mi felelünk. Általánosságban elmondható, hogy néhány pontban kizárják a garanciát: például a nem megfelelő szállítás vagy javítás, nem gyári alkatrészek beépítése, nem rendeltetésszerű telepítés, használat, átalakítás, külső mechanikai hatások, sérülések stb.

A kivitelezés során nem elég a szakmai tapasztalatra hagyatkoznunk, hanem egy halom előírást is be kell tartani. Hogy csak a hőszigetelést ragadjuk ki: sok gyártó a MÉSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) irányelvéhez köti a saját felelősségvállalását. Ez azt jelenti, hogy az ebben leírtak szerint kell ragasztani, dübelezni, áttöréseket csinálni stb. - érdemes a kivitelezés során fényképeket készíteni a munka során.

Probléma esetén legtöbb esetben elég a számla vagy szállítólevél bemutatása, de van ahol videót vagy képet is kérnek a hibáról. Nagyobb összegeknél viszont előfordulhat, hogy a cég munkatársai terepszemlét tartanak. Ha nem sikerül megegyezni, akkor megállapodhatunk egy független szakértő felkeresésében, akinek a véleményét mindkét fél elfogadja és magának nézve kötelezőnek tekinti.


Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.04. , miszk.hu

kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu/, www.e-asszisztencia.hu)





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...