Ugrás a fő tartalomra

Változik a tanya fogalma és a beépítés szabályai

 



Március végén megváltozott az OTÉK, azaz a településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletnek a tanyákra vonatkozó előírása.

Az új meghatározás szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, de legfeljebb 10.000 nm nagyságú földrészlet. A földterülethez a növénytermesztést, állattenyésztést, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozást és tárolást szolgáló lakó- és gazdasági épület, épületcsoport is tartozik.

Ha nem teljesíti a feltételeket, akkor is tanyának minősülnek az ilyen néven korábban jegyzett ingatlanok is. Visszamenőleg tehát nem változtatják meg az előírásokat.

A tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet és az itt létrehozott épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter lehet. A gazdasági épületek mellett legfeljebb 2 önálló lakóépület helyezhető el. Ezek is csak úgy, hogy a lakóépület nagysága nem haladhatja meg:

  • 2.000 nm-s telekméretig a beépíthetőség 45%-át,

  • 2.000 – 6000 nm között a beépíthetőség 35%-át,

  • 6000 nm felett pedig a 25%-át.

Például 6000 nm a tanya területe, így 1800nm a teljes beépíthetőség és ennek 35%-a a 630nm lehet a tanyára épített lakóépület maximális alapterülete.

A rendelet azt is előírja mekkorának kell lennie a zöldfelület nagyságának. A tanya területének legalább 60%-át az előírt mezőgazdasági művelési ágban kell tartani. Ha nincs előírt művelési ág az adott területre, akkor ezen a területen többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani ( ez olyan növényzetet jelent, ami gyepet, cserjéket és fákat is tartalmaz).

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.04., 90/2023 kormányrendelet

kép: www.pixabay.com

(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu/, www.e-asszisztencia.hu)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...