Széles körben ismert és elterjedt megoldás szerződéskötéskor a bankgarancia igénybevétele. Ilyenkor a bank arra vállal kötelezettséget – leginkább csak tőkeerős cégek esetében, hogy ha teljesülnek bizonyos előre meghatározott feltételek, akkor fizet a vállalkozónak anélkül, hogy vizsgálná az alapjogviszonyt.
Egy kevésbé ismert eszköz a jelzálog – biztosíték. Ebben szerződéskötéskor és menet közben is megállapodhatnak a felek. A közjegyzők vezetnek egy ún. hitelbiztosítéki nyilvántartást, ahova a vállalkozónak és a megrendelőnek is regisztrálnia kell magát. Ezt követően vagy a közjegyző közreműködésével vagy saját maguk is tudnak az internetes felületen zálognyilatkozatot tenni, azokat törölni. Ennek következtében a vagyontárgyakat nem tudja eladni az adós.
Ingatlan esetében is lehet hasonlóan jelzálogjogot bejegyezni, akár egy garázsra, akár egy kiskertre. Ez azonban bonyolultabb és költségesebb eljárás, hiszen itt szükség van egy ügyvédre és a földhivatalnál el kell intézni, hogy feltüntessék a tulajdoni lapon. Mindkét esetben meg kell határozni, hogy mekkora összegre tart a vállalkozó igényt.
Ügyvéd előtt megállapodhatnak még halasztásban és részletfizetésben is. Jogilag még számba jöhet a fizetési meghagyásos eljárás: ehhez először egy fizetési felszólítást kell küldeni a cégnek. Ha továbbra sem fizet, akkor a közjegyzőnél lehet kérni a fizetési meghagyás kibocsátását. A vállalkozások ezt csak elektronikusan intézhetik, ezért szükségük lesz cégjogászra és ügyvédre is, hiszen nekik van minősített elektronikus aláírásuk, ami kell az elektronikus eljáráshoz. Ezt követően 15 napja van az adósnak, hogy ellentmondással éljen. Ha ezt megteszi, akkor az ügy perré alakul. Ha nem reagál, akkor lesz a vállalkozó kezében egy bírósági ítéletnek megfelelő, jogerős és végrehajtható határozat.
Abban az esetben is lehet fizetési meghagyást indítani, ha a részletfizetési megállapodást nem teljesítik. Ha mindennek ellenére nem fizet az adós, akkor lehet kérni végrehajtást, és ekkor jöhet a képbe az inkasszó. Ebben az esetben, a végrehajtó felkeresi az adós bankszámláját és leveszi róla a tartozás összegét, ha van rajta pénz.
Ha viszont a cég megindítja a felszámolást nem megy sokra a vállalkozó a közjegyző előtt kötött részletfizetési megállapodással, fizetési meghagyással és az inkasszóval sem.
Az ügyvéd indíthat felszámolási eljárást, melynek az első lépése, hogy ír egy fizetési felszólítást, nemfizetés esetére kilátásba helyezve a felszámolást. Ha továbbra sem történik semmi, akkor a jogi képviselő beküldi a megfelelő dokumentumokat, a cég pedig köteles 8 napon belül nyilatkozni, hogy az ő álláspontja szerint mi a helyzet. Ezt követően a bíróság megállapítja, hogy mivel a cég 20 napon belül nem fizette ki a számlát, és nem vitatta, így fizetésképtelen. Ezután 40 napon belül be kell jelentkezniük azoknak, akiknek még tartoznak, majd felállítanak egy kifizetési rangsort.
Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.
Forrás:
szöveg: ÉpítőÉlet, 2024.04.,
kép: www.pixabay.com
(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése