Ugrás a fő tartalomra

Építésügyi bírságok: változott a rendszer

 


Az új építési szabályokkal átalakul az építésügyi bírságok rendszere. Építésfelügyeleti bírság nem lesz, beolvad az építésibe és mindkettőt egységesen építésügyi bírságnak fogják hívni. Az összes jogsértést az építésügyi hatóság fogja büntetni. Az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság idén októbertől a 245/2006 rendeletben található meg.


Az új, egységes bírságot az alábbi esetekben szabja ki a hatóság:

  • jogszerűtlen építési tevékenység (ha például az engedélyhez kötött épület engedély nélkül épül fel)

  • jogszerűtlen bontási tevékenység

  • jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenység.

Eddig valamilyen építési szabálytalanság esetén a bírság a következők alapján állt össze:

  • Számított építményérték (lakóépületnél 180 ezer forint négyzetméterenként)

  • Ezt az értéket módosították egy szorzóval. Nem a teljes építményárat vették figyelembe, hanem annak egy részét, attól függően, hogy milyen készültségi szinten állt az épület.

(például ha a tetőszerkezet építésénél tartottak, annak 0,6 volt a szorzója)

  • Ehhez jött még egy szorzószám, ami az egyes szabályszegésekre bontva állapította meg, hogy az adott cselekménynél a fent kiszámított építményérték mekkora hányada lesz a büntetés.

(például engedély nélküli építés, ami a legsúlyosabb, 50%-os szorzóval járt)

Az új bírságolási rend alapvetően megmarad, csak az összegek és a szorzószámok változtak meg.


Az építményérték nagyon megemelkedett. A lakóépületeknél a 180.000 forint helyett, 600.000 forint lesz. A kereskedelmi, szolgáltató, ipari épületeknél 250 ezerről 800 ezerre módosul az építményérték.

A szorzószámok a következők szerint alakulnak (ez nem a teljes lista):

  • engedély nélküli építés: 20%

  • engedélytől eltérő építés: 12%

  • engedély nélkül végzett bontás: 5%

  • egyszerű bejelentés nélkül, vagy a bejelentéstől eltérő építés: 12%


Három esetben a rendelet félreteszi ezt a számított értéket és fix 300 ezer forintos büntetést állapít meg:

  • ha nem épül meg egy épületrész, melyet az építési engedély vagy bejelentés tartalmaz

  • az építmény helyének engedély vagy bejelentés nélküli módosítása esetén

  • ha az építést az építési engedély véglegessé válása előtt elkezdik, de egyébként a kivitelező a tervektől nem tér el (itt a rendelet csak az engedélyes tervet érinti)

A bírság többszörösére emelkedik, ha a vállalkozás már nem először kap ilyen jellegű büntetést.


Az új építési törvény fogalmazza meg pontosan (2023.évi C.tv.176 §), hogy mit nevezünk jogszerűtlen, jogosulatlan vagy szakszerűtlen építésnek.

A törvény szerint jogszerűtlen az építés, ha például engedély vagy bejelentés nélkül végzik, vagy engedély alapján, de a tűréshatárt meghaladó eltéréssel épül fel a ház.

Jogosulatlan akkor lesz az építés, ha a kivitelezést végző vállalkozás nem rendelkezik az ehhez szükséges jogosultságokkal, képesítésekkel.

Szakszerűtlen építésről pedig akkor beszélünk, ha a kivitelezés eltér a helyi építési szabályzat előírásaitól, vagy megsérti az építési tevékenységre előírt alapvető jogszabályokat.

Jogosulatlan vagy szakszerűtlen építés esetén eddig a hatóság építésfelügyeleti bírságot szabott ki valamelyik szereplőre. A büntetést kaphatja az építtető, tervező, kivitelező, műszaki vezető vagy műszaki ellenőr is.


Változott a büntetések számítási módja. Az új rendszer minden egyes bírságtételt sávosan alakít ki.

Három sávot hoznak létre:

  • 100 millió alatti,

  • 100-500 millió közötti és

  • 500 millió feletti számított építményérték alapján.


Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól a https://njt.hu/jogszabaly/2006-245-20-22 oldalon olvashat.


Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2024.10.,

kép: www.pixabay.com


(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...