Ugrás a fő tartalomra

Mikor van szükség fennmaradási engedélyre?

 

   Az új építési szabályok abban is hoztak újdonságokat, hogy mit építhetünk engedély és bejelentés nélkül. Picit módosultak a bővítésekre, bontásokra vonatkozó szabályok, változott a használatbavétel és fennmaradási engedélyezés is.
Az új szabályok szerint nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek, ha úgy térnek el az engedélyes vagy az egyszerű bejelentéses tervektől, hogy az eltérés nem nagyobb, mint az eredeti tervekben szereplő épületben
• külső alaprajzi méretének 1 %-a, de legfeljebb 2 nm
• beépítési magasságának 1%-a, de legfeljebb 0,2 méter
• helyszínrajzi elhelyezéshez képest 0,1 méter.

Fennmaradási engedélyezés

A jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül épült épületekre fennmaradási engedélyt lehetett kérni korábban. A jogszerűtlen építés azt jelenti, hogy engedély, bejelentés nélkül csinálták, esetleg ezektől eltérően, vagy nem vezettek naplót, pedig kötelező lett volna. A szakszerűtlen építés viszont azt jelenti, hogy nem tartották be a helyi építési szabályokat vagy szakmai előírásokat.

 
Az új eljárásrend szerint ha az építést jogszerűtlenül végezték, akkor a bírság kiszabása mellett a hatóság megvizsgálja, hogy megteremthetőek-e, vagy fennállnak-e a fennmaradás feltételei.
Azt nézik,ha engedély nélkül indult a kivitelezés, hogy a munkát szabályosan végzik-e, azaz az engedély pótlásával szabályossá tehető-e az építkezés. Ha megállapítják, hogy szabályossá tehető, akkor 15 napon belül végzésben értesítik az építtetőt arról, hogy benyújthatja a fennmaradási kérelmet. 180 napot kap az építtető az engedélykérelem és mellékleteinek a benyújtására. Ha ezt elmulasztja, akkor bontásra, vagy a meglévő dokumentációnak megfelelő átalakításra kötelezik. Ennek is 180 nap lesz a határideje.
Ezen eljárás alól a jogszerűtlenül való bontás kivétel, hiszen ott már nem lehet semmilyen állapotot sem visszaállítani. Itt a hatóság legfeljebb határozattal tudomásul veszi a bontás tényét.


Ha szakszerűtlenül végezték a kivitelezést, akkor nincs lehetőség fennmaradási engedély kérésére. Ha a hatóság megállapította a szabálytalanságot, akkor 15 napon belül kötelezik az építtetőt a szabályossá tételhez szükséges munkák elvégzésére – vagy az épület bontására, ha átalakítással sem lehet szabályossá tenni. A teljesítés határideje továbbra is 180 nap, ami egy alkalommal, 90 nappal meghosszabbítható. Ha ez nem lehetséges, akkor le kell bontani az építményt, vagy annak a szabálytalan részét.
Ha 10 évnél régebbi jogszerűtlen építés derül ki, abban az esetben a hatóság már nem indít eljárást.

Akkor van szükség bontási engedélyre, ha a bontandó épület vagy épületrész
• műemlék
• helyi építészeti érték
• zártsorú, ikres építmény esetén, ha annak fala vagy alapozás a szomszéd épülettel határos.
Helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény bontása előtt egyes esetekben be kell szerezni a településképi véleményt. A bontási engedély 4 évig hatályos. Ha a bontást érvényességi időn belül elkezdik, akkor a napló készenlétbe helyezésének az időpontjától 6 évig folytatható. A bontási engedélyt meghosszabítani nem lehet.
A bontáshoz kiviteli dokumentáció kell, ha
• az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 köbmétert, és homlokzatmagassága az 5 métert,
• vagy terepszint alatti bontás esetén annak mélysége a 1,5 métert.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...