Ugrás a fő tartalomra

Meddig marad az 5%-os áfa?


2024 tavaszán döntötte el a kormány, hogy az új lakások kedvezményes áfáját újabb 2 évvel meghosszabbítják. A már sokadszor hosszabbított határidőt kitolták 2026. december 31-éig. Az 5%-os adómértéket továbbra is akkor lehet alkalmazni, ha

  • az ingatlan maximum 150 négyzetméter lakás vagy maximum 300 négyzetméteres családi ház

  • ha az építési engedélyt 2026. december 31-éig megkapták vagy az egyszerű bejelentés eddig a napig megtörtént és

  • az értékesítés legkésőbb 2030. december 31-ig megtörténik.

Ingatlan adásvételi szerződés és minden olyan kivitelezési szerződés esetén, melynek tárgya új épület építése vagy meglévő épület jelentős átalakítása, meg lehet adni nettó és bruttó árat is, ezt nem korlátozza jogszabály. A rendelet azt írja elő, hogy a kivitelezési szerződésben meg kell határozni a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét és esetleg a teljesítés és kifizetés egyes szakaszait.

Más a helyzet, ha a vállalt feladat nem egy új építésű lakás vagy ház átadása, hanem kisebb építési munka lesz. Ilyen esetben már érvényes lesz a szabály: magánszemélynek csak bruttó árat adhatunk. Abban az esetben ha a megbízó is vállalkozó, akkor lehet érvényes a nettó összegre történő megállapodás.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2024.12.,

kép: www.pixabay.com


(https://www.e-epitesinaplovezetes.hu, www.e-asszisztencia.hu)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...