Ugrás a fő tartalomra

Mit jelent a garanciális és a jóteljesítési visszatartás?

 



Jóteljesítési visszatartás

Azt jelenti, hogy a vállalkozó nem kapja meg teljes egészében a szerződés szerint neki járó díjat a kivitelezés befejezésekor. Ennek egy részét, jellemzően 5-10 %-át visszatartják. E visszatartás célja, hogy a Megrendelő számára azonnali fedezetet nyújtson arra az esetre, ha a vállalkozó nem szerződésszerűen teljesít. A kivitelező ehhez a pénzhez, akkor jut hozzá, ha a Megrendelő a teljesítést elfogadja hibátlannak és teljesnek.

A pontatlan teljesítésből eredő hibák kijavítása után, a sikeres műszaki átadás - átvételt követően a vállalkozó hiánytalanul megkapja a szerződött összeg hiányzó, utolsó részletét, a végszámlával egy időben.

(Vonatkozó jogszabály: 322/2015. kormányrendelet 27.§)


Garanciális visszatartás

A garanciális visszatartás valódi garanciaként működik a szerződés lezárását követően. A megrendelő annak érdekében tarthatja vissza a szerződött összeg egy bizonyos százalékát, hogy ez legyen a fedezete a későbbiekben bekövetkező hibák javításának. Általában 1-3 éves időtartamra állapodnak meg a felek.

Ha a garanciális visszatartás ideje alatt semmilyen probléma nem merül fel, akkor a vállalt időszak végén az összeg maradéktalanul visszajár a kivitelezőnek.

Amikor napvilágra kerül egy kivitelezői hiba, akkor a vállalkozó köteles garanciális munkaként elvégezni a javításokat. A megrendelőnek a pénzhez nem szabad hozzányúlnia, ha a kivitelező betartja a garanciára vonatkozó szabályokat és kijavítja a hibát.

A garanciális visszatartás mértéke jellemzően a vállalkozó által kiállított számlák értékének 5 százaléka. Célja, hogy a megrendelő számára azonnal igénybe vehető fedezetet nyújtson arra az esetre, ha a vállalkozó nem vagy nem megfelelően teljesíti a jótállási kötelezettségeit.

Ezeket a visszatartásokat célszerű elkerülni, vagy ha nem lehet, akkor a lehető legrövidebb időre kell vállalni, és az összegeket csökkenteni. Oda kell figyelni, hogy a szerződésben szerepeljen, hogy a megrendelő csak akkor jogosult mással a vállalkozó terhére elvégeztetni a munkát a jótállási időszak alatt, ha a vállalkozó felhívás ellenér sem csinálja meg azt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...