Ugrás a fő tartalomra

Minden földmunkánál figyelni kell a régészeti örökségre !

 



Hamarosan módosítja a kormány a régészeti örökség védelmével kapcsolatos törvényt. A műemlékvédelem szabályozása átkerült az új építési törvénybe. A kulcskérdés, hogy mikor kell régészeti feltárást végezni építkezés előtt, s mi a teendője ezzel kapcsolatban az építtetőnek vagy a kivitelezőnek.

A mostani örökségvédelmi törvény szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. Ez pedig az építtető.

Az új szabályok szerint mindenkinek lesz dolga a régészeti örökség védelmével. A jövőben a beruházó köteles lesz tájékozódni, hogy a beruházási terület érintett-e valamilyen közeli régészeti lelőhely kapcsán vagy nem. Ehhez elég lesz egy védett ingatlanokat felsoroló internetes keresőprogram. Vagy ezt kell használni, vagy meg kell keresni az örökségvédelmi hatóságot, hogy van-e a területnek bármilyen érintettsége.

Az új előírás úgy fogalmaz, hogy a lelőhelyeket elkerüléssel, bennhagyással vagy elfedéssel meg kell őrizni. Azaz megadja azt a lehetőséget, hogy épületet húzhassanak fel egy ismert régészeti lelőhely tetejére is, ha a leletek úgy maradnak bent a földben, hogy azok ne sérüljenek.

Az új szöveg azt sugalmazza, hogy lehetőség szerint a földbe kell hagyni mindent, amit találnak. Az előírás szerint régészeti emlékek nem tervezett előkerülésekor gondoskodni kell azok elfedéséről. Ha elfedésre és vele együtt dokumentálásra nincs mód, akkor jöhet a mentő feltárás.

Változás lesz abban is, hogy a törvény nemcsak a költségek vállalását terheli a beruházóra, hanem a munkát ténylegesen neki kell elvégeznie. Az eddigi szöveg szerint a kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni. Ha ezt ő nem tudja megtenni, akkor a feltárást végző intézmény közbeszerzés útján keres rá vállalkozót, elvégezteti a munkát, és a beruházónak továbbítja annak a számláját. A munkálatok hatósági árát kormányrendelet szabja meg.

Magyarországon továbbra sem lesz engedélyezett hobbi a fémkeresős amatőr kutakodás. A törvény eddig is engedélyhez kötötte a fémkereső használatát, most pedig továbbszigorítják az előírásokat. A szabály most annyiban változik, hogy a fémkereső használata az ország egész területén régészeti terepmunkának minősül. Azaz egy ilyen eszköz még engedély birtokában is csak régész felügyeletében használható. A részleteket külön rendelet fogja majd pontosítani.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.



Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2025.05.,

kép: www.pixabay.com





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...