Ugrás a fő tartalomra

Ács szakképesítéssel szabályos a tetőfedés ?

 


A szakképesítési követelményeket tartalmazó 34/2021. ITM rendelet 1. melléklete meghatározza, hogy a tetőfedési munkák önálló gyakorlásához tetőfedő szakképesítés szükséges. Nem önálló tevékenységként viszont lehet csinálni tetőfedést képesítés nélkül is. Ez azt jelenti, hogy egy szakképzett tetőfedőnek kell lennie, aki a munkát felügyeli, mellette a többiekkel szemben nem lesz végzettségi követelmény.

Az ácsmunka ugyan szorosan kapcsolódik a tetőfedéshez, lévén az ács készíti elő a fedélszerkezetet a tetőfedéshez, de a jogszabály szigorúan csak előkészítést ír, tetőfedést nem. A 34/2021. ITM rendelet E oszlopa elvileg lehetőséget biztosítana rokonszakmák elfogadására. A rendelet úgy fogalmaz, hogy az adott szakma, szakképesítés (..) helyett elfogadható a táblázat E. oszlopában szereplő, a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés is. Csakhogy az E oszlopban nem szerepelnek konkrét szakképesítések. Minden szakmánál csak annyit tartalmaz az E oszlop, hogy “elfogadható” vagy “nem fogadható el”. Jogszabály hiányában pedig,mind a kormányhivatal, mind a kamara szigorú álláspontot képvisel, és csak az ITM rendeletben konkrétan szereplő szakmát fogadják el megfelelő szakképesítésnek akkor, ha valaki önálló tevékenységként, azaz vállalkozóként csinálná az adott szakmunkát.

A jogszabály kimondja: “e rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett képesítést, végzettséget tanúsító bizonyítványok hatályát, illetve további alkalmazhatóságát.” Tehát az az ács, aki még tanult tetőfedést is, és a szakmunkás bizonyítványában szerepelnek az elvégzett tetőfedési modulok, az továbbra is jogosult tetőfedésre is, hiába vált szét azóta a két képzés.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2025.09.

kép: www.pixabay.com






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...