Ugrás a fő tartalomra

Családi ház átépítéséhez és bővítéséhez kapcsolódó szabályok

 






A belső felújítási munkák elvégzéséhez általában nincs szükség engedélyre. Engedélyt akkor kell kérni, ha a felújítás az épület bővítésével is jár, vagyis ha az épület térfogata növekszik (Méptv. 16. § 8. pont). Ennek megfelelően a meglévő épület olyan felújítási munkálatai, amelyek nem eredményezik a térfogat növekedését, nem minősülnek bővítésnek.

Bizonyos esetekben azonban – az épület műszaki paramétereitől függően – a felújításhoz is szükség lehet kiviteli terv készítésére. Ha kiviteli terv készül, akkor e-naplót is kell vezetni (191/2009. Korm. rendelet 22. § – kiviteli tervköteles tevékenységek).

A tervezett tető megemelése már bővítésnek minősül. Lakóház esetében ehhez egyszerű bejelentés szükséges, más épülettípusok esetében pedig építési engedély. Lakóházaknál ugyanakkor ma már lehetőség van eleve építési engedélyt kérni, és az építési hatóság is dönthet úgy, hogy az egyszerű bejelentést engedélyezési eljárássá alakítja, ha ezt indokoltnak látja.

Megkezdett kivitelezés esetén általában az engedélyezési eljárás megindítása javasolt, mivel ebben az eljárásban – hiányos dokumentáció esetén – van lehetőség a hiányzó iratok pótlására. Egyszerű bejelentés esetén ezzel szemben a hiányok az eljárás megszűnését eredményezhetik.

A hatóság a megkezdett bővítést fennmaradási és továbbépítési engedély keretében bírálja el. Amennyiben a már elvégzett munkák valóban olyan bontási vagy építési tevékenységek voltak, amelyek engedély nélkül is végezhetők, akkor bírságot nem szabnak ki.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2025.11.

kép: www.pixabay.com





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...