Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  A jelenlegi jogszabályok az ütemezett használatbavételt csak építési engedélyes esetekben engedik meg, egyszerű bejelentéses lakóházakra nem, még akkor sem, ha ikerházról van szó. ( 281/2024. kr. 35. § (2)). Engedélyes esetekben is csak akkor lehet ütemezett használatbavételt kérni, ha az építési engedély egy telken több építményre vonatkozik. Például egy lakópark egy-egy épületére megkérhető külön-külön a használatbavétel akkor is, ha az építési engedélyt nem ütemezetten kérték. De az egyes társasházban található lakásokra nem lehet egyenként használatbavételt kérni. Természetesen a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmasnak kell lennie az adott építménynek. A TÉKA és az OTÉK szerint ikerházról akkor beszélünk, amikor két szomszédos telek közös oldalhatárán egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület áll, amely külsőleg egy épület képét mutatja. ...

  A megfelelő tervek elkészíttetéséhez (elkészítéséhez) megfelelő szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között – és a Kivitelezési kódex (2009. október 1-je előtti szerződéseknél a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, míg ezt követően megkötött szerződéseknél a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), míg a tervező felelősségét az Építési törvény határozza meg. A legtöbb esetben a tervek érvényessége egyedi megállapodás kérdése, amiről érdemes a tervezési szerződésben megegyezni. A tervezési szerződésben érdemes meghatározni, hogy az átadott tervek meddig érvényesek, meddig vállal „garanciát” rá a tervező.  Ez azért fontos, mert ha ma elkészül egy terv, de csak 1 év múlva adja be a megbízó, és már nem felel meg az akkori szabályoknak, akkor nem köteles ingyen átdolgozni a tervező, ha ezt nem írták...