Ugrás a fő tartalomra

Egyszerű bejelentésnél nincs ütemezett használatbavétel

 



A jelenlegi jogszabályok az ütemezett használatbavételt csak építési engedélyes esetekben engedik meg, egyszerű bejelentéses lakóházakra nem, még akkor sem, ha ikerházról van szó. (281/2024. kr.35. § (2)).

Engedélyes esetekben is csak akkor lehet ütemezett használatbavételt kérni, ha az építési engedély egy telken több építményre vonatkozik. Például egy lakópark egy-egy épületére megkérhető külön-külön a használatbavétel akkor is, ha az építési engedélyt nem ütemezetten kérték. De az egyes társasházban található lakásokra nem lehet egyenként használatbavételt kérni. Természetesen a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan is alkalmasnak kell lennie az adott építménynek.


A TÉKA és az OTÉK szerint ikerházról akkor beszélünk, amikor

  • két szomszédos telek közös oldalhatárán

  • egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított,

  • tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület áll,

  • amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Ha a ház egy telekre épül, vagy szerkezetileg nem különül el biztosan, akkor kétlakásos társasházról beszélünk és nem ikerházról.

Ha egy telken áll a kétlakásos épület, de szerkezetileg elkülönülten épül, akkor érdemesebb engedélyt kérni, hiszen ott lehetőség van ütemezett használatbavételre. Ha két telken létesül az ikerház, akkor célszerű az egyes épületekre külön-külön megtenni az egyszerű bejelentést, mert úgy lehet külön-külön intézni a használatbavételeket.

Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzésével) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt.


Forrás:

szöveg: ÉpítőÉlet, 2025.12.

kép: www.pixabay.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kötelező-e a tervezői művezetés?

    A Magyar Építészetről szóló törvény szerint az építész tervező tervezői művezetőként a kivitelezés helyszínén ellenőrzi, hogy az épület az általa készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően épül és segít megoldani a helyszínen felmerülő tervezési szakkérdéseket. Az építész tervező a tervezői művezetői feladatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el (Méptv.187§). 2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.) Egyszerű bejelentéses és építési engedélyes esetekben mindig van kiviteli terv, melyre a tervezővel írásban kell szerződni. Emellett kiviteli terv akkor is kell, ha az épület műszaki paraméterei meghaladják a 191/2009-es rendeletben meghatározott értékeket. 2024. október 1. napját követően megkötött, egyszerű bejelentésekre és építési engedélyes esetekre vonatkozó tervezési szerződések esetében már e...

Kell-e e-naplót vezetni, ha saját részre történik az építkezés?

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...

Hogyan lehet megtudni, hogy egy épületnek van-e használatbavételi engedélye, mikor épült és hogy akkor milyen építési előírások voltak érvényben?

    A tulajdoni lap tartalmazza, hogy mikor épült egy épület és van-e rá használatbavételi engedély. Ha rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, akkor a tulajdoni lapon az épület megnevezése mellett mindig szerepel a földhivatali bejegyző határozat száma. Az ingyenesen használható Nemzeti Jogszabálytárban ( www.njt.hu ) évszám alapján visszakereshetők az adott évben érvényes jogszabályok. Ha a tulajdoni lapon csak az épület elnevezése szerepel, akkor az azt jelenti, hogy nincs használatbavételi engedélye az épületnek. Ebben az esetben a kormányhivatalok építési hatóságához kell fordulni. Ott tudnak utána nézni, hogy van-e nyoma a hatósági rendszerben az épület építésének. Az építési hatóságtól a 15 évnél korábban épült épületek tervei is kikérhetők. A 20 – 30 éves jogszabályokat is elő tudják keresni, azonban ez legtöbb esetben felesleges, mivel fennmaradási engedélyezéskor a jelenlegi építési szabályoknak kell megfelelni. Ha elakad a jogszabályi előírások ...