Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

Hosszú ideig magánszemélyként a digitális aláírást az ingyenesen elérhető AVDH szolgáltatás jelentette (AVDH – Azonosításra Visszavezetett Digitális Hitelesítés). Az AVDH szolgáltatást hivatalosan 2024. december 31-én vezette ki a jogalkotó, azonban 2025. október 31-ig átmenetileg, bizonyos szolgáltatásoknál, mint például az e-Papír, még elérhető volt a hatóságokkal való ügyintézésnél. Ez az átmeneti időszak most véget ér, és az AVDH helyét 2025. november 1-től a FEDOR nevű szolgáltatás vette át. (FEDOR – Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése Szolgáltatás) A FEDOR az AVDH technikai utódja, amit a magánszemélyek használhatnak az állami szervekkel való kapcsolattartásra. A FEDOR nem elektronikus aláírás, csupán azt igazolja, hogy egy adott dokumentumot melyik természetes személy nyújtotta be a saját Ügyfélkapu+/DÁP azonosítását követően. Vagyis a hitelesítés csupán a benyújtó személyét köti a dokumentumhoz, de ez nem tekinthető elektronikus aláírásának, nem hoz létre teljes bizonyí...

  A belső felújítási munkák elvégzéséhez általában nincs szükség engedélyre. Engedélyt akkor kell kérni, ha a felújítás az épület bővítésével is jár, vagyis ha az épület térfogata növekszik (Méptv. 16. § 8. pont). Ennek megfelelően a meglévő épület olyan felújítási munkálatai, amelyek nem eredményezik a térfogat növekedését, nem minősülnek bővítésnek. Bizonyos esetekben azonban – az épület műszaki paramétereitől függően – a felújításhoz is szükség lehet kiviteli terv készítésére. Ha kiviteli terv készül, akkor e-naplót is kell vezetni (191/2009. Korm. rendelet 22. § – kiviteli tervköteles tevékenységek). A tervezett tető megemelése már bővítésnek minősül. Lakóház esetében ehhez egyszerű bejelentés szükséges, más épülettípusok esetében pedig építési engedély. Lakóházaknál ugyanakkor ma már lehetőség van eleve építési engedélyt kérni, és az építési hatóság is dönthet úgy, hogy az egyszerű bejelentést engedélyezési eljárássá alakítja, ha ezt indokoltnak látja. Megk...

  Ablakbeépítésnél ma már nem csak a nyílászáró pontos elhelyezésére kell figyelni. A külső árnyékolók beépítésére, a hőszigetelés folytonosságára és a légtömörség biztosítására is gondolni kell. Régen az ablakokat falközépre rakták, PUR-habbal körbefújták és levakolták és kész is volt. Az erkélyajtókat egyszerűen az aljzatbetonra állították, a redőnytokokat pedig hőhidasan építették be. A PUR-hab nem légtömör, és meglepően sok nedvességet felvesz az idők során. A pára kicsapódik, a PUR-hab elázik, és ezzel együtt a hőhíd is megjelenik. Minél jobb az ablak, annál nagyobb a párakicsapódás esélye. Ezért fontos, hogy téglafal esetén mindig vakoljuk ki az ablakkávát , és ha lehet, RAL-beépítést alkalmazzunk! Egy átgondolt ablakcserével és utólagos hőszigeteléssel drasztikusan javítható az épület energiafogyasztása. Ablakcserével, RAL-beépítéssel és megfelelő árnyékolással több fokozatot is javulhat az energetikai besorolás. A RAL-beépítés nem bonyolult, nem is drága, viszont renge...

  A szakképesítési követelményeket tartalmazó 34/2021. ITM rendelet 1. melléklete meghatározza, hogy a tetőfedési munkák önálló gyakorlásához tetőfedő szakképesítés szükséges. Nem önálló tevékenységként viszont lehet csinálni tetőfedést képesítés nélkül is. Ez azt jelenti, hogy egy szakképzett tetőfedőnek kell lennie, aki a munkát felügyeli, mellette a többiekkel szemben n em lesz végzettségi követelmény. Az ácsmunka ugyan szorosan kapcsolódik a tetőfedéshez, lévén az ács készíti elő a fedélszerkezetet a tetőfedéshez, de a jogszabály szigorúan csak előkészítést ír, tetőfedést nem. A 34/2021. ITM rendelet E oszlopa elvileg lehetőséget biztosítana rokonszakmák elfogadására. A rendelet úgy fogalmaz, hogy az adott szakma, szakképesítés (..) helyett elfogadható a táblázat E. oszlopában szereplő, a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés is. Csakhogy az E oszlopban nem szerepelnek konkrét szakképesítések. Minden szak...

  Néhány apró, de fontos változás jelent meg 2025. augusztus végén. A 284/2025. Kormányrendelet több építési jogszabályt is módosít. Mostantól a 191/2009. Kormányrendeletbe belekerült, hogy nem kötelező a gépész és villamossági kiviteli terv. A 22.§ 4.pontja szerint „ Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti- műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció”. Az engedélyes tervnek megfelelő tervdokumentáció követelményei egy másik jogszabályban találhatóak, a 281/2024-es kormányrendelet 1. mellékletében. Ha az érintett felek, az építész, az építtető, a szakági tervező, azaz az épületvillamossági vagy az épületgépész tervező és a kivitelező úgy ítélik meg, hogy az adott egyszerű bejelentéses épülethez egyáltalán nem elég a rendszerleírás, akkor semmi nem tiltja, hogy kiviteli terv készüljön. A 2024. szeptember 30. után megtett egyszerű bejelentéseket minden esetben naplózni kell, abban az...

  Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet kapcsán felhívjuk a figyelmet a következő, 2025. október 1-jétől hatályba lépő új szabályokra. A Kormányrendelet 52. §-a szerint a fővállalkozó kivitelezőnek az alapozás elkészültét az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. A fővállalkozó kivitelező a bejelentést az elektronikus építési naplóban, az alapozás elkészültét követő három napon belül, az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az alapozás elkészültéről” típusú eseti bejegyzés megtételével teszi meg. Az építésügyi hatóság a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül helyszíni szemle keretében ellenőrzi az alapozás építészeti-műszaki dokumentációnak való megfelelését, mely szemle időpontjáról az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzés megtételével értesíti a fővállalkozó kivit...

  2024. ősztől kötelező a 2024. október 1. után megkötött tervezési szerződéssel érintett kivitelezési tevékenység vonatkozásában a tervezői művezetés (266/2013. Korm. rend 56.§ (2) bek.). A Méptv. 185.§ (2) bekezdése szerint az építészeti- műszaki dokumentációt készítő tervező az általa tervezett építmény kivitelezése során tervezői művezetői tevékenységet végez. A szakági tervezők fontos és nélkülözhetetlen feladatot látnak el, de ők „csak” részterveket készítenek, maga az épület egészének tervezési feladata az építész tervezőé. Természetesen ha szükséges, az építész tervező a tervezői művezetés során kérheti a szakági tervező kollégák szakértését, de az építtetőnek a szakági tervezőket nem kell külön megbíznia erre a feladatra. A tervezői művezető fő feladata, hogy ellenőrizze, hogy minden a terveknek megfelelően valósul meg. A műszaki ellenőr pedig az építtető helyszíni képviselőjeként van jelen a kivitelezésen és a figyeli, hogy a kivitelezők a tervek szerint haladnak-e...