Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

     Mit tehetünk, ha a szomszédunkban tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak?  Építési engedélyezési eljárásnál a hatóság alaposan átnézi, hogy a tervek megfelelnek-e a szabályozásnak. Az építési hatóság az engedélyezési eljárás megindulásáról a szomszédoknak is levelet küld, akik így - jogi elnevezéssel – ügyfelek lesznek az adott ügyben. Az ügyfeleket számos jog automatikusan megilleti. Például megnézhetik az épület terveit, és észrevétellel is élhetnek. Az észrevételeket írásban, e-mailen és e-papír szolgáltatáson keresztül is meg lehet tenni. A szomszéd észrevételeit kötelező megvizsgálni az engedélyező hatóságnak. Ha az építési hatóság az észrevételeket nem veszi figyelembe, és az építési engedély jogszabálysértéseket tartalmaz, akkor a szomszéd a Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért.    Egyszerű bejelentésnél, mivel nem hatósági eljárásról van szó, nincsenek ügyféli jogai a szomszédoknak, nem nézhetnek bele a tervekbe sem. Az egyszerű bejelentés elfogadásár

  Egy kisebb garázs vagy sufni építéséhez nem kell engedély, mert ezekben kizárólag gépeket, eszközöket tárolunk. Ezekre mondjuk, hogy nem emberi tartózkodásra szolgálnak. Viszont egy műhelyt, szaunát vagy edzőtermet már nem építhetünk építési engedély nélkül. Ha a 100 m3-t nem haladja meg, és 4,5 méternél alacsonyabb (a lapostetős épület esetén 3,5 méternél alacsonyabb). Ha fenti feltételeknek megfelel az épület, akkor az építéséhez nem kell engedély. A valóságnak mindig meg kell egyeznie a térképmásolaton szereplő adatokkal. Ha 12 nm-nél nagyobb az épület, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a hatósági nyilvántartásban is feltüntessék. Ha ezt az építéssel egyidejűleg nem intéztük el, akkor utólag kell. Ilyenkor meg kell keresnünk egy földmérőt, aki felméri az épületünket és elkészíti a szükséges vázrajzot. A földhivatali eljárás végén az épület felkerül a hivatalos térképre. Ha adásvételre kerülne sor, és a vevő hitelből fizetne, a bank biztosan megnézi, hogy a térképen felr

A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között. Ha e-naplós építkezésről van szó, akkor a tervekben szereplő összes építési-szerelési munkát dokumentálni kell az e-naplóban, azokat is, amik alapvetően nem engedélyköteles munkák. Például a redőnyök, zsalúziák felszerelése nem engedélyköteles, de ha e-naplós építésről van szó, és az árnyékolástechnika szerepel a tervekben is, akkor az árnyékolástechnikai vállalkozót is meg kell hívni az e-naplóba, és a naplóvezetés szabályai szerint dokumentálni a kivitelezést. Ha az árnyékolástechnika nem szerepel a kivitelezési tervekben, akkor sem rakhatók fel a redőnyök a használatbavételi engedély megszerzése előtt. Viszont az épület használatbavétele után, bármikor elvégezhetők ezek a munkák e-napló nélkül is. Fontos szabály az is, ha van e-napló, akkor az árnyékolástechnikai vállalkozó is csak akkor kezdheti meg a munkát, ha a munkaterületet átadták a részére. Ha alvállalkozóként végzi a munkáját, az építé

  Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással kell elintézni. Ha viszont csak az építtető neve változott, ilyenkor nem szükséges jogutódlást kérni és új enaplót sem kell nyitni. Az enapló felületén lehetőség van módosítani az építtető nevét. Fontos tudni, hogy az enapló alapadatok közül utólag csak az építtető adatai módosíthatók, a többi adat nem. Az építtető nevének a módosítását csak az tudja megtenni, aki az enaplót készenlétbe helyezte: az építtető saját maga vagy a meghatalmazottja (pédául a tervező vagy műszaki ellenőr). Az építtető névváltoztatásakor, ha a ház hitelből épül, akkor érdemes a hitelt folyósító bankkal is egyeztetni, hogy hol szeretnék az építtető nevének a változását látni. Pontosítani kell, hogy elég-e az enapló alapadataiban dokumentálni a változást, vagy kérnek pluszban egy eseti bejegyzést az enaplóban, esetleg szükség van az egyszerű bejelentés/ építési engedély jogutódlását elintézni. H a elakad a jogszabályi előí

Abban esetben tagadhatják meg a használatbavételt, ha: az észlelt hibák, hiányosságok az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolják vagy akadályozzák, az építmény nem felel meg az energetikai követelményeknek, vagy a megfelelést nem igazolják, nem töltik fel az energetikai tanúsítványt az OÉNY-be, nem áll rendelkezésre a fővállalkozó kivitelező nyilatkozata, a lejárt hatályú építési engedély esetén nincs építésügyi műszaki szakértői vélemény, eltértek az engedélyes tervektől, és ez az eltérés egyébként engedélyhez kötött építési tevékenység. (Mikor lehet eltérni az engedélyes tervektől: ha a helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén az az épület településképet meghatározó homlokzati elemeit nem változtatja meg, zártsorú vagy ikres építésű építmény esetén a módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét nem érinti, és az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési tevékenység)

  2024 januárjától bevezetésre kerül a havi szaldós elszámolás az éves szaldó helyett. Várhatóan minden telepített napelemes rendszer esetében. Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy nem éves szintű, hanem havi rendszerességű elszámolás vonatkozik majd a napelem tulajdonosokra. Azoknak, akik újonnan csatlakoznak majd a rendszerhez, bruttó elszámolással kell kalkulálniuk. Ez az elszámolás teljesen eltér a szaldó elszámolásos módszertől, hiszen nem lehetséges az energia díjmentes átvitele. Nem csak egyik napról a másikra nem vihet ik át, de még a napközben megtermelt többletenergiát sem hasznosíthatjuk a későbbi órákban. Ehelyett többlettermeléskor kifizetésre kerül a hálózatba feltöltött áram a fogyasztónak az aktuális energiaárak szerint. Azonban, ha a felhasználó ves zi el az áramot a rendszerből, fizetni e kell érte . E bben az esetben nemcsak eltérő energiaárakkal, hanem rendszerhasználati díjjal és ÁFÁ-val is számoln i kell. Ez többszöröse lehet annak az összegnek, ami

  Ha egy egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház, de két külön generálkivitelező építi a lakásokat, ebben az esetben is csak egy építési naplót lehet nyitni, kettő főnaplóval, mivel csak egy ÉTDR irat azonosító áll rendelkezésre. Bonyolítja a helyzetet, ha a lakásokat két külön építtető építi, banki hitelből épül az ikerház, vagy csak az épület egyik fele lesz hitelből, a másik fele nem. Ezekben az esetekben probléma lehet, ha csak egy közös e-napló van. Akkor is gond az egy e-napló, ha valamely építtető az 5% áfát szeretné igénybe venni, mivel az egynél több főnapló első ránézésre nem generálkivitelezést jelent, hanem több fővállalkozó kivitelezővel történő kivitelezést. Az ikerház tulajdonképpen kétlakásos társasházat jelent. Ha esélyes a több építtetős verzió, akkor érdemes nem egy egyszerű bejelentést tenni, hanem annyit, ahány lakás lesz. Ebben az esetben lesz két külön e-napló, ahol az építtetők saját igényeiknek megfelelően vezethetik az építkezést. Tanácsos a t