Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  A megfelelő tervek elkészíttetéséhez (elkészítéséhez) megfelelő szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között – és a Kivitelezési kódex (2009. október 1-je előtti szerződéseknél a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, míg ezt követően megkötött szerződéseknél a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), míg a tervező felelősségét az Építési törvény határozza meg. A legtöbb esetben a tervek érvényessége egyedi megállapodás kérdése, amiről érdemes a tervezési szerződésben megegyezni. A tervezési szerződésben érdemes meghatározni, hogy az átadott tervek meddig érvényesek, meddig vállal „garanciát” rá a tervező.  Ez azért fontos, mert ha ma elkészül egy terv, de csak 1 év múlva adja be a megbízó, és már nem felel meg az akkori szabályoknak, akkor nem köteles ingyen átdolgozni a tervező, ha ezt nem írták...

Hosszú ideig magánszemélyként a digitális aláírást az ingyenesen elérhető AVDH szolgáltatás jelentette (AVDH – Azonosításra Visszavezetett Digitális Hitelesítés). Az AVDH szolgáltatást hivatalosan 2024. december 31-én vezette ki a jogalkotó, azonban 2025. október 31-ig átmenetileg, bizonyos szolgáltatásoknál, mint például az e-Papír, még elérhető volt a hatóságokkal való ügyintézésnél. Ez az átmeneti időszak most véget ér, és az AVDH helyét 2025. november 1-től a FEDOR nevű szolgáltatás vette át. (FEDOR – Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése Szolgáltatás) A FEDOR az AVDH technikai utódja, amit a magánszemélyek használhatnak az állami szervekkel való kapcsolattartásra. A FEDOR nem elektronikus aláírás, csupán azt igazolja, hogy egy adott dokumentumot melyik természetes személy nyújtotta be a saját Ügyfélkapu+/DÁP azonosítását követően. Vagyis a hitelesítés csupán a benyújtó személyét köti a dokumentumhoz, de ez nem tekinthető elektronikus aláírásának, nem hoz létre teljes bizonyí...

  A belső felújítási munkák elvégzéséhez általában nincs szükség engedélyre. Engedélyt akkor kell kérni, ha a felújítás az épület bővítésével is jár, vagyis ha az épület térfogata növekszik (Méptv. 16. § 8. pont). Ennek megfelelően a meglévő épület olyan felújítási munkálatai, amelyek nem eredményezik a térfogat növekedését, nem minősülnek bővítésnek. Bizonyos esetekben azonban – az épület műszaki paramétereitől függően – a felújításhoz is szükség lehet kiviteli terv készítésére. Ha kiviteli terv készül, akkor e-naplót is kell vezetni (191/2009. Korm. rendelet 22. § – kiviteli tervköteles tevékenységek). A tervezett tető megemelése már bővítésnek minősül. Lakóház esetében ehhez egyszerű bejelentés szükséges, más épülettípusok esetében pedig építési engedély. Lakóházaknál ugyanakkor ma már lehetőség van eleve építési engedélyt kérni, és az építési hatóság is dönthet úgy, hogy az egyszerű bejelentést engedélyezési eljárássá alakítja, ha ezt indokoltnak látja. Megk...

  Ablakbeépítésnél ma már nem csak a nyílászáró pontos elhelyezésére kell figyelni. A külső árnyékolók beépítésére, a hőszigetelés folytonosságára és a légtömörség biztosítására is gondolni kell. Régen az ablakokat falközépre rakták, PUR-habbal körbefújták és levakolták és kész is volt. Az erkélyajtókat egyszerűen az aljzatbetonra állították, a redőnytokokat pedig hőhidasan építették be. A PUR-hab nem légtömör, és meglepően sok nedvességet felvesz az idők során. A pára kicsapódik, a PUR-hab elázik, és ezzel együtt a hőhíd is megjelenik. Minél jobb az ablak, annál nagyobb a párakicsapódás esélye. Ezért fontos, hogy téglafal esetén mindig vakoljuk ki az ablakkávát , és ha lehet, RAL-beépítést alkalmazzunk! Egy átgondolt ablakcserével és utólagos hőszigeteléssel drasztikusan javítható az épület energiafogyasztása. Ablakcserével, RAL-beépítéssel és megfelelő árnyékolással több fokozatot is javulhat az energetikai besorolás. A RAL-beépítés nem bonyolult, nem is drága, viszont renge...

  A szakképesítési követelményeket tartalmazó 34/2021. ITM rendelet 1. melléklete meghatározza, hogy a tetőfedési munkák önálló gyakorlásához tetőfedő szakképesítés szükséges. Nem önálló tevékenységként viszont lehet csinálni tetőfedést képesítés nélkül is. Ez azt jelenti, hogy egy szakképzett tetőfedőnek kell lennie, aki a munkát felügyeli, mellette a többiekkel szemben n em lesz végzettségi követelmény. Az ácsmunka ugyan szorosan kapcsolódik a tetőfedéshez, lévén az ács készíti elő a fedélszerkezetet a tetőfedéshez, de a jogszabály szigorúan csak előkészítést ír, tetőfedést nem. A 34/2021. ITM rendelet E oszlopa elvileg lehetőséget biztosítana rokonszakmák elfogadására. A rendelet úgy fogalmaz, hogy az adott szakma, szakképesítés (..) helyett elfogadható a táblázat E. oszlopában szereplő, a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés is. Csakhogy az E oszlopban nem szerepelnek konkrét szakképesítések. Minden szak...

  Néhány apró, de fontos változás jelent meg 2025. augusztus végén. A 284/2025. Kormányrendelet több építési jogszabályt is módosít. Mostantól a 191/2009. Kormányrendeletbe belekerült, hogy nem kötelező a gépész és villamossági kiviteli terv. A 22.§ 4.pontja szerint „ Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti- műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció”. Az engedélyes tervnek megfelelő tervdokumentáció követelményei egy másik jogszabályban találhatóak, a 281/2024-es kormányrendelet 1. mellékletében. Ha az érintett felek, az építész, az építtető, a szakági tervező, azaz az épületvillamossági vagy az épületgépész tervező és a kivitelező úgy ítélik meg, hogy az adott egyszerű bejelentéses épülethez egyáltalán nem elég a rendszerleírás, akkor semmi nem tiltja, hogy kiviteli terv készüljön. A 2024. szeptember 30. után megtett egyszerű bejelentéseket minden esetben naplózni kell, abban az...