Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  A program fő célja az 1990. december 31. előtt épült, életvitelszerűen lakott, egy és többlakásos családi házak energetikai korszerűsítése. A belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanok is pályázhatnak. Módosították a kiírás feltételeit és n emcsak gázfűtéses lakások felújítására lehet pályázni. A tulajdonos csak magánszemély lehet. A következő felújítások pályázhatóak meg: homlokzati hőszigetelés födémszigetelés lapostető szigetelése vízszigeteléssel tetőtér szigetelése nyílászárók cseréje, ehhez kapcsolódva árnyékolók felszerelése használati meleg víz rendszerek korszerűsítése fűtés korszerűsítés magas fokú gázkazánnal a hozzá közvetlenül kapcsolódó kéménytechnikai fejlesztések elvégzésével (önállóan nem támogatható tevékenység, csak szigeteléssel együtt) kondenzációs kazán beépítése szekunder fűtési kör átalakítása, hőleadó berendezések korszerűsítése, cseréje automatikus központi (hőtermelő oldali) és helyi (hőleadó oldal...

  Széles körben ismert és elterjedt megoldás szerződéskötéskor a bankgarancia igénybevétele. Ilyenkor a bank arra vállal kötelezettséget – leginkább csak tőkeerős cégek esetében, hogy ha teljesülnek bizonyos előre meghatározott feltételek, akkor fizet a vállalkozónak anélkül, hogy vizsgálná az alapjogviszonyt. Egy kevésbé ismert eszköz a jelzálog – biztosíték . Ebben szerződéskötéskor és menet közben is megállapodhatnak a felek. A közjegyzők vezetnek egy ún. hitelbiztosítéki nyilvántartást, ahova a vállalkozónak és a megrendelőnek is regisztrálnia kell magát. Ezt követően vagy a közjegyző közreműködésével vagy saját maguk is tudnak az internetes felületen zálognyilatkozatot tenni, azokat törölni. Ennek következtében a vagyontárgyakat nem tudja eladni az adós. Ingatlan esetében is lehet hasonlóan jelzálogjogot bejegyezni, akár egy garázsra, akár egy kiskertre. Ez azonban bonyolultabb és költségesebb eljárás, hiszen itt szükség van egy ügyvédre és a földhivatalnál el kell inté...

  Oldalhatáron álló épület esetében a javítási munkákat csak a szomszéd telekről lehetne megcsinálni. Mit lehet ilyenkor tenni? A Polgári törvénykönyv szabályai szerint az ingatlantulajdonos használhatja a szomszéd telkét, ha ez a saját telkén való építési vagy karbantartási munkákhoz szükséges (PTK 5:25.§). Ha haragos a viszony a szomszédok között és nem engedi meg, hogy például a kőműves a ház falát kijavítsa, akkor hivatalos útra kell terelni az ügyet. Például ügyvédi felszólítást kell küldeni. Megoldás lehet, ha az ügyvédi felszólításban a telek használatáért ellenszolgáltatást ajánlunk fel – például az igénybe vett telekrész rendbetétele mellett, lehet akár pénz is. Ha ez sem működik, akkor marad a bírósági út, egy polgári per. Ha megvan a bírósági papír, és még így sem enged be a szomszéd, akkor a szabad bejutáshoz rendőri segítség kérhető. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélye...

A fővállalkozó az e-naplós építkezésen nem végzett érdemi munkát, hanem minden munkát kiszervezett alvállalkozóknak. A használatbavételhez az összes alvállalkozó felelős műszaki vezetője megtette a nyilatkozatát az e-naplóban, viszont a fővállalkozó és a felelős műszaki vezetője nem töltötte ki a nyilatkozatot, mert részükről nem volt munkavégzés. Ki lehet valahogy iktatni, hogy a rendszer ne kérje tőlük ezt a dokumentumot? A használatbavételnél az építési hatóság a fővállalkozó kivitelező e-napló összesítő lapján tett nyilatkozatát fogja keresni. A tényleges munkát végző alvállalkozók a munkák elvégeztével kitöltik az FMV nyilatkozataikat, majd a munkaterület visszavételénél a fővállalkozó kivitelező ellenőrzi a munkákat, és ha minden rendben van, kiállítja a kivitelezés egészére a kivitelezői és a felelős műszaki vezetői nyilatkozat o t is . Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek bes...

  2013-ban hozták meg az európai uniós jogharmonizáció miatt a 275/2013- as kormányrendeletet az építési anyagok betervezhetőségéről és beépíthetőségéről. Ennek a rendeletnek az a célja, ha a tervező nem jó anyagot tervezett be, vagy nem készítette el elég pontosan a tervet, nem adta meg elég pontosan az anyagokat vagy a teljesítményszinteket, akkor őt vonják felelősségre, ha pedig a kivitelező nem azt az anyagot építette be, amit a tervező betervezett, akkor viszont őt veszik elő. Korábban évtizedeken keresztül az volt az aranyszabály, hogy „ ugyanolyan jót vagy jobbat” be lehet építeni. Kivitelezőként az építési termékek teljesítménynyilatkozatát fel kel tölteni az e-naplóba. Ha pedig saját részre építtet a megrendelő, akkor pedig ezeket a dokumentumokat be kell tudni mutatni egy ellenőrzés során. H ogyan lehet akkor változtatni a betervezett anyagokon, helyettesíteni egy másik építési termékkel és lepapírozni, hogy senkit ne büntessenek meg? Az építé...

  Ma már nem kell bontási engedély a különálló, műemlék oltalom alá nem eső épületek elbontásához. Viszont kiviteli tervre szükség van, ha: az épület 500 m3 -nél nagyobb, vagy a homlokzatmagassága meghaladja az 5 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja a 1,5 métert. A kiviteli tervre vonatkozó követelményeket általánosan a 191/2009. kormányrendelet 22.§ (3) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg, emellett a Magyar Építész Kamara szabályzata mérvadó (a kiviteli tervek tartalmi elemei és formai követelményei című szabályzat). A kiviteli tervnek is olyan részletességűnek kell lennie, hogy az épület bontása szakszerűen és biztonságosan elvégezhető legyen. Például az elvégzendő bontási feladatokat kivitelezési sorrendben, fázisonként kell szerepeltetni. A bontási kiviteli tervnek része: a bontási (és felmérési) műszaki terv a statikai munkarész az egyesített közmű terv ( az egyes közműve...

  Nehéz tartani a szerződésben vállalt határidőket a kivitelezőnek, ha késve kapja meg a munkaterületet. Mi a teendő, hogy a kötbér ne a részére legyen felszámolva? A legfontosabb, hogy legyen írásos szerződés, melyben érdemes rögzíteni, hogy a munkaterület átadása az építtető feladata. A Polgári törvénykönyv szerint, ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, akkor a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban átadni. A legtöbb kivitelezési szerződés tartalmazza a munkaterület átadásának a határidejét, és azt is, hogy ha csúszik, akkor a kivitelező határideje ezzel az idővel meghosszabbodik. Azt is érdemes beleírni a szerződésbe, hogy a vállalkozónak mennyi csúszás fér bele, hogy rugalmasan átszervezhesse a többi munkáját. Például kerülhet ez is a szerződésbe: „Amennyiben a munkaterület átadásával a Megrendelő x napot meghaladó késedelembe esik, a Vállalkozó a Megrendelővel új időpontot egyeztet. Amennyiben nem tudn...