Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Október elseje után megszerzett bontási engedély négy évig érvényes, és a bontás megkezdésétől számítva hat év áll rendelkezésre az épület teljes elbontására. Bontási engedélynél az e-napló megnyitása igazolja, hogy az engedély érvényessége alatt elkezdték az épület lebontását. Akkor kell bontási engedélyt kérni, ha: műemlék épületet, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt, zárt sorúan vagy ikresen épített. A leggyakoribb bontási engedélyes eset a zártsorúan vagy ikresen épített épület bontása. Október előtt ezek esetében csak akkor kellett bontási engedélyt kérni, ha a bontás az épület alapozását vagy csatlakozó tartószerkezetét érintette. Októbertől úgy fogalmaz a jogszabály, hogy bontási engedély kell a zártsorúan vagy ikresen épített építmény esetén az építmény, építményrész bontásához, ha annak fala vagy alapozása a szomszédos épülettel határos (pl. a zártsorúan épült kocsibeállóra is). A korábban elbonto...

Minden kéménybélelés, kondenzációs kémény vagy szerelt kéményépítés bejelentésköteles, függetlenül attól, hogy függőleges vagy vízszintes bekötésről van szó. Ahhoz, hogy a kémény jogszerűen legyen használva, a kéményt a területileg illetékes kéményseprő szolgáltatónak át kell vennie, vagyis be kell szerezni egy kéményseprői nyilatkozatot. A kéményseprői szakvéleményezéshez a következő dokumentumokra van szükség: a kémény gyártója által kiállított teljesítménynyilatkozat a kivitelező által kiállított és aláírt kivitelezői nyilatkozat, vagy új építés esetén a felelős műszaki vezető által kiállított műszaki vezetői nyilatkozat a kémény és a tüzelőberendezés együttes üzemeltetésének alkalmasságát igazoló dokumentum. A kéményseprő ellenőrzi, hogy biztosított-e a tüzelőberendezés légellátása. Egylakásos családi házak esetében a kéményseprők az illetékesek, akik kiadják a tanúsítványt a kémény megfelelőségéről. Társasházak, ipari létesítmények esetében pedig a kataszt...

  Az építési műszaki megoldások fejlődésével, valamint energetikai indokok miatt gyakori eset, hogy a régi elavult tetőt, tetőszerkezetet cserélni kell. A modern tetőszerkezetek jellemzője, hogy vastagabb szigeteléssel rendelkeznek, mint 20-30 éve felrakott társaik, ezért az épület eredeti magassága a tető felújítása miatt könnyen megváltozhat. Az október elseje előtti szabályok szerint nem kellett sem egyszerű bejelentés, sem építési engedély a tető felújításához, ha a tetőszerkezet cseréje vagy utólagos hőszigetelés miatt változott picit az épület magassága. Hatósági ügyintézésre akkor volt szükség, ha a tetőt falakkal alátámasztva megemelték. Az októberi építési jogszabály változások után sem kell építési engedély/ egyszerű bejelentés a tetőcseréhez, akkor sem ha az épület picit magasabb lesz. Viszont, ha pár sor téglát vagy falat húznak a tető alá az továbbra is bővítésnek minősül és engedélyköteles vagy egyszerű bejelentéses tevékenység. A tetőterek utólagos beépítésr ...

  Az új építési szabályokkal átalakul az építésügyi bírságok rendszere. Építésfelügyeleti bírság nem lesz, beolvad az építésibe és mindkettőt egységesen építésügyi bírságnak fogják hívni. Az összes jogsértést az építésügyi hatóság fogja büntetni. Az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság idén októbertől a 245/2006 rendeletben található meg. Az új, egységes bírságot az alábbi esetekben szabja ki a hatóság: jogszerűtlen építési tevékenység (ha például az engedélyhez kötött épület engedély nélkül épül fel) jogszerűtlen bontási tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenység. Eddig valamilyen építési szabálytalanság esetén a bírság a következők alapján állt össze: Számított építményérték (lakóépületnél 180 ezer forint négyzetméterenként) Ezt az értéket módosították egy szorzóval. Nem a teljes építményárat vették figyelembe, hanem annak egy részét, attól függően, hogy milyen készültségi szinten állt az épület. (például ha...

     Az új építési szabályok abban is hoztak újdonságokat, hogy mit építhetünk engedély és bejelentés nélkül. Picit módosultak a bővítésekre, bontásokra vonatkozó szabályok, változott a használatbavétel és fennmaradási engedélyezés is. Az új szabályok szerint nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek, ha úgy térnek el az engedélyes vagy az egyszerű bejelentéses tervektől, hogy az eltérés nem nagyobb, mint az eredeti tervekben szereplő épületben • külső alaprajzi méretének 1 %-a, de legfeljebb 2 nm • beépítési magasságának 1%-a, de legfeljebb 0,2 méter • helyszínrajzi elhelyezéshez képest 0,1 méter. Fennmaradási engedélyezés A jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül épült épületekre fennmaradási engedélyt lehetett kérni korábban. A jogszerűtlen építés azt jelenti, hogy engedély, bejelentés nélkül csinálták, esetleg ezektől eltérően, vagy nem vezettek naplót, pedig kötelező lett volna. A szakszerűtlen építés viszont azt jelenti, hogy nem tartották be a helyi építé...

  Az új alapelv szerint csak ahhoz kell engedélyt kérni, ami szerepel a következő felsorolásban. Ami nincs benne a listában és nem vonatkozik rá az egyszerű bejelentés sem, az engedély nélkül építhető. Új épületek Engedélyköteles az új épületek építése, ha annak az alapterülete meghaladja a 35 nm-t, gerincmagassága a 4,5 m-t, lapostetős épület esetén a párkánymagassága a 3,5 m-t – kivéve, ami az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozik. A korábbi szabály csak a nem emberi tartózkodás céljára épülő építményeknél engedte az engedély nélküli építést, most viszont 35 nm alatt nincs ilyen korlátozás. Emellett kivétel az üvegház, fóliasátor és a felvonulási épület is, melyek eddig engedélymentesek voltak. Új épületek esetén egyszerű bejelentéssel épülhetnek a a 300nm alatti lakóházak és a lakóépületet kiszolgáló melléképületek 60 nm-ig, 6 méteres gerincmagasságig vagy 4,5 méteres gerincmagasságig. Bővítés A meglévő épületek bővítéséhez, akkor kell engedély,...

  2024. október elseje előtt megtett egyszerű bejelentések esetében él az a szabály, hogy ha magánszemély saját lakhatásra építi a lakóházat, és erről a tényről az egyszerű bejelentés megtételekor nyilatkozott is, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, de ajánlott a kivitelezést dokumentálni az e-építési naplóba. 2024. október 1. után megtett egyszerű bejelentéseknél már minden esetben kötelező az építési napló. Ha viszont az építkezés építési engedéllyel történik, akkor korábban is minden esetben kötelező az enapló vezetése. A saját részre történő kivitelezés szabályai nem változtak meg október elején. A szabályok azonosak ha van e-napló, ha nincs. Csak azokat az építési munkákat végezheti el az építtető, amire szakképesítése van. A többi munkában csak a kivitelező jóváhagyásával és felügyeletével vehet részt. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolat...