Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Geotechnikai jelentést, akkor kell készíteni, ha a telek földtani adottságai miatt nem lehet hagyományos alapozással építkezni (pl. sávalapot készíteni). Ahhoz, hogy a tervezők meg tudják határozni, hogy milyen alapozással lehet a telekre biztonságosan épületet elhelyezni, először meg kell határozni a geodéziai adottságait. Ehhez próbafúrásokat végeznek, és az így kapott talajminták alapján megállapítják a talaj rétegeinek összetételét, illetve azt is, hogy milyen mélységben van az a réteg, amire már alapozni lehet. Az ezeket összefoglaló dokumentum a geotechnikai jelentés. Azt, hogy mikor kell készíteni, a helyi építési szabályzat, vagy az országos településrendezési jogszabály határozza meg. Családi házas nagyságrendben nem általános, hogy a hatóság geotechnikai jelentést kér. Azonban nem a telek mérete, hanem az építési telek tulajdonságai határozzák meg, mikor kell. Ha geotechnikai jelentésre nincs is szükség, akkor is szükséges a tervezőnek a tervezéshez szükséges tal...

2024 tavaszán döntötte el a kormány, hogy az új lakások kedvezményes áfáját újabb 2 évvel meghosszabbítják. A már sokadszor hosszabbított határidőt kitolták 2026. december 31-éig. Az 5%-os adómértéket továbbra is akkor lehet alkalmazni, ha az ingatlan maximum 150 négyzetméter lakás vagy maximum 300 négyzetméteres családi ház ha az építési engedélyt 2026. december 31-éig megkapták vagy az egyszerű bejelentés eddig a napig megtörtént és az értékesítés legkésőbb 2030. december 31-ig megtörténik. Ingatlan adásvételi szerződés és minden olyan kivitelezési szerződés esetén, melynek tárgya új épület építése vagy meglévő épület jelentős átalakítása, meg lehet adni nettó és bruttó árat is, ezt nem korlátozza jogszabály. A rendelet azt írja elő, hogy a kivitelezési szerződésben meg kell határozni a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét és esetleg a teljesítés és kifizetés egyes szakaszait. Más a helyzet, ha a v...

  Október elseje után megszerzett bontási engedély négy évig érvényes, és a bontás megkezdésétől számítva hat év áll rendelkezésre az épület teljes elbontására. Bontási engedélynél az e-napló megnyitása igazolja, hogy az engedély érvényessége alatt elkezdték az épület lebontását. Akkor kell bontási engedélyt kérni, ha: műemlék épületet, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt, zárt sorúan vagy ikresen épített. A leggyakoribb bontási engedélyes eset a zártsorúan vagy ikresen épített épület bontása. Október előtt ezek esetében csak akkor kellett bontási engedélyt kérni, ha a bontás az épület alapozását vagy csatlakozó tartószerkezetét érintette. Októbertől úgy fogalmaz a jogszabály, hogy bontási engedély kell a zártsorúan vagy ikresen épített építmény esetén az építmény, építményrész bontásához, ha annak fala vagy alapozása a szomszédos épülettel határos (pl. a zártsorúan épült kocsibeállóra is). A korábban elbonto...

Minden kéménybélelés, kondenzációs kémény vagy szerelt kéményépítés bejelentésköteles, függetlenül attól, hogy függőleges vagy vízszintes bekötésről van szó. Ahhoz, hogy a kémény jogszerűen legyen használva, a kéményt a területileg illetékes kéményseprő szolgáltatónak át kell vennie, vagyis be kell szerezni egy kéményseprői nyilatkozatot. A kéményseprői szakvéleményezéshez a következő dokumentumokra van szükség: a kémény gyártója által kiállított teljesítménynyilatkozat a kivitelező által kiállított és aláírt kivitelezői nyilatkozat, vagy új építés esetén a felelős műszaki vezető által kiállított műszaki vezetői nyilatkozat a kémény és a tüzelőberendezés együttes üzemeltetésének alkalmasságát igazoló dokumentum. A kéményseprő ellenőrzi, hogy biztosított-e a tüzelőberendezés légellátása. Egylakásos családi házak esetében a kéményseprők az illetékesek, akik kiadják a tanúsítványt a kémény megfelelőségéről. Társasházak, ipari létesítmények esetében pedig a kataszt...

  Az építési műszaki megoldások fejlődésével, valamint energetikai indokok miatt gyakori eset, hogy a régi elavult tetőt, tetőszerkezetet cserélni kell. A modern tetőszerkezetek jellemzője, hogy vastagabb szigeteléssel rendelkeznek, mint 20-30 éve felrakott társaik, ezért az épület eredeti magassága a tető felújítása miatt könnyen megváltozhat. Az október elseje előtti szabályok szerint nem kellett sem egyszerű bejelentés, sem építési engedély a tető felújításához, ha a tetőszerkezet cseréje vagy utólagos hőszigetelés miatt változott picit az épület magassága. Hatósági ügyintézésre akkor volt szükség, ha a tetőt falakkal alátámasztva megemelték. Az októberi építési jogszabály változások után sem kell építési engedély/ egyszerű bejelentés a tetőcseréhez, akkor sem ha az épület picit magasabb lesz. Viszont, ha pár sor téglát vagy falat húznak a tető alá az továbbra is bővítésnek minősül és engedélyköteles vagy egyszerű bejelentéses tevékenység. A tetőterek utólagos beépítésr ...

  Az új építési szabályokkal átalakul az építésügyi bírságok rendszere. Építésfelügyeleti bírság nem lesz, beolvad az építésibe és mindkettőt egységesen építésügyi bírságnak fogják hívni. Az összes jogsértést az építésügyi hatóság fogja büntetni. Az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság idén októbertől a 245/2006 rendeletben található meg. Az új, egységes bírságot az alábbi esetekben szabja ki a hatóság: jogszerűtlen építési tevékenység (ha például az engedélyhez kötött épület engedély nélkül épül fel) jogszerűtlen bontási tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenység. Eddig valamilyen építési szabálytalanság esetén a bírság a következők alapján állt össze: Számított építményérték (lakóépületnél 180 ezer forint négyzetméterenként) Ezt az értéket módosították egy szorzóval. Nem a teljes építményárat vették figyelembe, hanem annak egy részét, attól függően, hogy milyen készültségi szinten állt az épület. (például ha...

     Az új építési szabályok abban is hoztak újdonságokat, hogy mit építhetünk engedély és bejelentés nélkül. Picit módosultak a bővítésekre, bontásokra vonatkozó szabályok, változott a használatbavétel és fennmaradási engedélyezés is. Az új szabályok szerint nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek, ha úgy térnek el az engedélyes vagy az egyszerű bejelentéses tervektől, hogy az eltérés nem nagyobb, mint az eredeti tervekben szereplő épületben • külső alaprajzi méretének 1 %-a, de legfeljebb 2 nm • beépítési magasságának 1%-a, de legfeljebb 0,2 méter • helyszínrajzi elhelyezéshez képest 0,1 méter. Fennmaradási engedélyezés A jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül épült épületekre fennmaradási engedélyt lehetett kérni korábban. A jogszerűtlen építés azt jelenti, hogy engedély, bejelentés nélkül csinálták, esetleg ezektől eltérően, vagy nem vezettek naplót, pedig kötelező lett volna. A szakszerűtlen építés viszont azt jelenti, hogy nem tartották be a helyi építé...