Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

Előfordulhat, hogy egy építkezés során a kivitelező kénytelen új felelős műszaki vezetőt kijelölni, vagy az építkezés végén pótolni kell az FMV nyilatkozatát. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy az eredeti FMV nem elérhető – például eltűnik, vagy elhalálozik. Mikor szükséges felelős műszaki vezető és mi történik akadályoztatása esetén? Jogszabály írja elő, hogy engedélyköteles, egyszerű bejelentéses vagy kivitelezési dokumentáció alapján történő munkák esetén kötelező felelős műszaki vezetőt alkalmazni – vagyis ez minden e-naplós építkezésre vonatkozik. Ha az FMV tartósan akadályoztatva van, akkor a kivitelezőnek kell gondoskodnia a pótlásáról. Az újonnan megbízott személy teljes felelősséggel tartozik a helyettesítés időszaka alatt végzett munkákért. Ha az eredeti FMV nem elérhető (pl. megszűnt a szerződése, vagy elhalálozott), akkor a kivitelező feladata gondoskodni az új FMV kijelöléséről. Ezt az e-naplóban hivatalosan is rögzíteni kell: a megfelelő szerepkört újra ki kell...

  Építési engedélyes vagy egyszerű bejelentéses ház kivitelezésében az építtető akkor vehet részt, ha van az adott szakmunkára képesítése, vagy nincs képesítése, de a generálkivitelező vállalja érte a felelősséget. Az e-naplóban a saját részre történő kivitelezést is dokumentálni kell, új főnaplót kell nyitni az építtető részére, ahová fel kell tölteni a szakképesítést igazoló iratokat. Viszont ez esetben az e-napló nem kéri a kivitelezési szerződést. Mivel saját magának nem számláz az építtető, a NAV állásfoglalása szerint az ilyen eset nem számít két fővállalkozós kivitelezésnek, tehát az 5 % áfa érvényesíthető. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. Forduljon hozzánk bizalommal!     Forrás:                szöveg: ...

    Ha nem a saját telkünkön építkezünk, akkor csak akkor kapunk építési engedélyt, ha a telek tulajdonosa is hozzájárul az építéshez. Szükség lesz az ingatlan tulajdonosának teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt hozzájáruló nyilatkozatára Ha a teleknek több tulajdonosa van, akkor minden tulajdonosnak külön-külön kell nyilatkoznia, hogy részéről rendben van az építés. A nyilatkozatot 2 tanúnak saját kezűleg kell aláírnia. Viszont az ingatlan tulajdonosának elektronikus aláírással kell ezt megtennie. Saját kezű aláírással csak személyesen vagy meghatalmazott   útján nyújtható be a nyilatkozat. A tulajdonos E-aláírásra a DÁP alkalmazásban van lehetőség. ( Az AVDH aláírás az év elejétől már nem számít teljes bizonyító erejű aláírásnak.) Az ÉTDR-be is csak DÁP aláírással fogadja el az építési hatóság a nyilatkozatot. Cégek esetében az ügyvédi illetve közjegyzői hitelesítés az általánosan elfogadott. A kivitelezési szabályok azt mondják, hogy általános építmény...

    A modern építkezések során számos adminisztratív és jogi követelménynek kell megfelelni, amelyeket a szakemberek és a megrendelők egyaránt komolyan vesznek. Az építési napló, mint fontos dokumentum, nem csupán a projekt előrehaladását rögzíti, hanem alapvető szerepet játszik a jogi megfelelőség biztosításában is. A napló használata segít abban, hogy a kivitelezési folyamat átlátható legyen, és lehetővé teszi a felek közötti kommunikációt, valamint a problémák gyors kezelését. A napló nyújtotta információk segítenek a későbbi ellenőrzések során is, így a megrendelők és a kivitelezők számára is kulcsfontosságú, hogy az építési napló pontos és naprakész legyen. A naplóban rögzített bejegyzéseknek tartalmazniuk kell az összes fontos eseményt, így például a munka kezdési és befejezési időpontját, a felmerült problémákat és azok megoldásait, valamint a kivitelezés során hozott döntéseket. A naplóban rögzített eseményeknek konkrétaknak és részleteseknek kell lenniük, hogy e...

  Hamarosan módosítja a kormány a régészeti örökség védelmével kapcsolatos törvényt. A műemlékvédelem szabályozása átkerült az új építési törvénybe. A kulcskérdés, hogy mikor kell régészeti feltárást végezni építkezés előtt, s mi a teendője ezzel kapcsolatban az építtetőnek vagy a kivitelezőnek. A mostani örökségvédelmi törvény szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. Ez pedig az építtető. Az új szabályok szerint mindenkinek lesz dolga a régészeti örökség védelmével. A jövőben a beruházó köteles lesz tájékozódni, hogy a beruházási terület érintett-e valamilyen közeli régészeti lelőhely kapcsán vagy nem. Ehhez elég lesz egy védett ingatlanokat felsoroló internetes keresőprogram. Vagy ezt kell használni, vagy meg kell keresni az örökségvédelmi hatóságot, hogy van-e a területnek bármilyen érintettsége. Az új előírás úgy fogalmaz, hogy a lelőhely...

  A jogszabályok szerint az e-naplóba minden kivitelezési munkát rögzíteni kell, így a földmunkát is.Ha a földmunkát alvállalkozóként végzik, akkor ahhoz külön e- naplót kell nyitni és a munkákat akkor is naplózni kell, ha azok csak másfél napig tartanak. Az e-alnapló akkor hagyható el, ha a fővállalkozó a földmunkagépet kibérli, és a saját kivitelezési szerződése szerint elvégzi a munkát. Ekkor a földmunkagép tulajdonosa nem a földmunkát, hanem a munkagép kezelését nyújtja szolgáltatásként. Az elvégzett munkát ekkor a fővállalkozó dokumentálja a saját e-főnaplójában. Az építési alnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának hiányáért építésügyi bírság jár a fővállalkozónak és az alvállalkozónak is. Az épület számított építményértékétől függően a fővállalkozó 150/400/800 ezer forintra, míg az alvállalkozó 300/800/1500 forintra bírságolható. Ha elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel (hatósági ...

  Mit kell tenni a következő helyzetben? Van egy lakóépület, ami építési engedéllyel épült, de nincs használatbavételije. Az épületet pár éve tervek alapján bővítették, de a hatósági ügyintézés elmaradt. Az épületet hogyan lehet szabályosan tovább bővíteni? Az épület újbóli bővítésére fennmaradási és továbbépítési engedélyt kell kérni. Ehhez el kell készíttetni a jogszabályban előírt műszaki dokumentációt a már meglévő és a tervezett új bővítményre vonatkozóan. A fennmaradási és továbbépítési engedély alapján megépíthető az új bővítmény. Az elkészült épület végül a használatbavételi engedélyezéssel kerül majd be a földhivatali nyilvántartásba. A fennmaradási és továbbépítési engedély mellé bírság is jár az engedély nélkül épült bővítményrészre. Arra a részre, ami engedély nélkül épült, de nem kértek rá használatbavételt, nem jár bírság. Lakóépület esetében az is megoldás lehet, ha a kész részekre kérünk fennmaradási és használatbavételi engedélyt. Majd a legalizált épület...