Építésügyi nyilvántartási rendszerkezelés - ÉTDR, e-építési napló

  Egyszerű bejelentéses lakóház esetében a hatósági bizonyítvány kiállítása után 5 évig nem változtatható meg a lakórendeltetés, ha a házat: magánszemély építtető a saját lakhatására építette, és az épület 300 nm-nél nagyobb vagy 300 nm-nél nagyobbra bővítették. Amennyiben nem saját lakhatás céljára készült az ingatlan, úgy egy 300 nm-nél kisebb, új építésű vagy 300 nm-nél kisebbre bővített lakóház rendeltetése bármikor megváltoztatható. Ilyenkor belefér az, ha a ház egyik részéből szállás lesz – abban az esetben, ha az önkormányzat településképi rendelete vagy a helyi építési szabályzat ezt megengedi. Ha a szálláshely az épület bővítésével jönne létre, akkor az bővítés építési engedéllyel is megoldható. Így akár egy vegyes rendeltetésű (lakó- szállás) és simán szálláshely rendeltetésű épületre kap az építtető használatbavételt, és nem kell az önkormányzatnál a rendeltetés-módosítással foglalkozni. H a elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel

  Az e-napló készenlétbe helyezését 180 nap után az építésfelügyelet automatikusan megszünteti, ha azt egyáltalán nem nyitották meg, és nem nyilatkoztak arról, hogy az e-naplót készenlétbe akarják tartani. Tévesen megnyitott e-főnapló esetében érdemes az építésfelügyeletet megkérni, hogy zárják le hivatalból a tévesen készenlétbe helyezett e-főnaplót. Az e-főnapló zárási kérelem leghivatalosabb módja az e-papír (epapír.gov.hu). Ha az építésfelügyelettel nem jutunk dűlőre, akkor a Lechner Tudásközponttal érdemes felvenni a kapcsolatot. H a elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében, kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcsolatban – segítségére leszünk a teljes beruházási folyamat alatt. E-asszisztencia szolgáltatásunkkal további terheket vehetünk le a válláról. Távolról, mégis hatékony segítői lehetünk a vállalkozásának ügyviteli feladataiban, adminisztrációs ügyinté zésében. Forrás: szöveg: ÉpítőÉlet, 2023.04.

  Március végén megváltozott az OTÉK, azaz a településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletnek a tanyákra vonatkozó előírása. Az új meghatározás szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, de legfeljebb 10.000 nm nagyságú földrészlet. A földterülethez a növénytermesztést, állattenyésztést, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozást és tárolást szolgáló lakó- és gazdasági épület, épületcsoport is tartozik. Ha nem teljesíti a feltételeket, akkor is tanyának minősülnek az ilyen néven korábban jegyzett ingatlanok is. Visszamenőleg tehát nem változtatják meg az előírásokat. A tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet és az itt létrehozott épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter lehet. A gazdasági épületek mellett legfeljebb 2 önálló lakóépület helyezhető el. Ezek is csak úgy, hogy a lakóépület nagysága nem haladhatja meg: 2.000 nm-s telekméretig a beépíthetőség 45%-át, 2.00

  Bizonyos termékekre kötelező garanciát, pontosabban jótállást kell vállalniuk a gyártók nak. A termékgarancia esetén a legtöbbször egy-egy darab termékre gondoljunk, pl. egy ablakra, egy zuhanykabinra, csaptelepre stb. (151/ 2003. Kormányrendelet). A garanciavállalás legtöbbször a vásárlás napján indul, és kizárólag a megvásárolt termék gyártási és anyaghibájára terjed ki, tehát az egyes elemek mechanikai, elektromos és egyéb meghibásodásaira szokott vonatkozni. Ha valami „rendszerben” van, akkor ott más a helyzet. Mi is az a rendszer vagy készlet? Egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott termék, melyet össze kell szerelni, ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni (305/2011/ EU rendelet). Ilyen rendszer például: fuga, szilikon, ragasztó hőszigetelő rendszereknél: vékonyvakolat, alapozó, ragasztó, lemez, háló, dübel napelemeknél: inverter, tartószerkezet, teljes kábelezés, napelem Ezekre vállalják a gyártók rendsze

      Az e-naplót az építtető vagy az építtető meghatalmazottja helyezi készenlétbe, és ő vagy a meghatalmazottja az, aki a kivitelezőt megbízza a munkával és létrehozza számára az e- főnaplót.     A jogszabályok kimondottan a tervezőre nem rónak feladatot a kivitelezéssel kapcsolatban. A tervezőnek tehát nem kötelező részt vennie a kivitelezés ellenőrzésében.  Viszont az építtetőnek rengeteg feladata van a kivitelezéssel kapcsolatban (ÉTV. 43.§(1) és (2), 191/2009. kr. 7. §).  Például az építtető felel: • az eltakart felületek ellenőrzéséért, • az engedélyezési és kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, • az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, • az építési munkaterület átadás- átvételéért. Az építtetői feladatokat átvállalhatja az építtető meghatalmazottja, a műszaki ellenőr és bizonyos részfeladatokat a tervezői művezető. Az építtető tervezői művezetőként bízhatja meg a tervezőt, mert így biztosan csak olyan feladatokat kell ellátniuk, amihe

  A 2022. október közepén megjelenő rendelet minden új csatlakozás lehetőségét kizárta, csak azokat engedték a hálózatra rákötni, akik az erre vonatkozó igényüket még 2022. október 31. előtt bejelentették. Ezt a dátumot követően is lehetett napelemes rendszert felszerelni, de csak szigetüzemben működőt, ami nincs rákötve az áramhálózatra. Az uniós helyreállítási segélycsomagból lehívható mintegy 2320 milliárd forintnyi támogatáshoz az ország akkor fér hozzá, ha teljesíti az erről szóló dokumentumban rögzített vállalásokat. Ennek az egyik pontja az, hogy legkésőbb 2024. december 31-ig vissza kell állítani a lakossági napelemes rendszerek visszatáplálási lehetőségét. Amíg nem történik meg, addig a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatalnak (MEKH) rendszeresen, de legalább hathavonta kötelező felülvizsgálnia a korlátozást. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a hálózat már alkalmas a termelt villamos energia fogadására, akkor a korlátozást fel kell oldani. 2023. április elején m

  Ha az egyszerű bejelentéssel épülő családi ház mellé különálló garázs épül, akkor az egyszerű bejelentés csak magára a lakóépületre vonatkozik. Ha a különálló garázs mérete meghaladja a 100m2-t, akkor építési engedély köteles lesz. Mikor már megépült a garázs, nem lehet rá utólag építési engedélyt kérni. Ilyenkor a megoldás a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezés. A fennmaradási engedélyt akkor kapja meg a garázs, ha megfelel a jelenleg hatályos építési szabályoknak. Az engedély nélküli építés mellé valószínűleg bírság is jár majd az épület számított építményértéke alapján ( A számított építményértéket a 245/2006. kr. 1. melléklete határozza meg.). Az új építéstörvény- tervezet bevezetője szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben a lakóházhoz tartozó garázsra is alkalmazhatóak lesznek az egyszerű bejelentés szabályai. H a elakad a jogszabályi előírások útvesztőjében és kérdései merülnek fel a naplóvezetéssel, ÉTDR ügyintézéssel ( hatósági engedélyek beszerzése) kapcso